1990. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
49
► velődés és művészet 2.530 millió Ft-tal, a sportfeladatok 338 millió Ft-tal részesedtek. Ezen belül a kerületi oktatási feladatoknál 9.038 millió Ft, a központi oktatási feladatoknál 6.208 millió Ft a felhasználás. Az összkiadásból a működtetési és fejlesztési ráfordítások aránya 88,6 \ 11,4 *. Az óvodai hálózatban a gyermeklétszám csökkenése lehetővé tette, hogy a be2 fogadó képességet az előírt 2 m /fő normatívára számítsuk át. Az átszámítás - változatlan intézményüzemeltetés mellett - statisztikailag 5.057-tel csökkentette a férőhelyek számát. Tovább folytatódott az üzemi óvodák megszűnése, illetve tanácsi kezelésbe vétele (közel 1.000 hely). 1989-ben 210 új óvodai férőhely létesült. A nyilvántartott tanácsi és üzemi óvodai helyek száma a fővárosban az 1988. évi 66 ezerről 60,2 ezerre csökkent. Az általános iskolák tanuló létszámának jelentős csökkenésével javultak az elhelyezési és az oktatási feltételek. A már gazdaságtalanul működö intézmények más, elsősorban középfokú oktatási célú hasznosítása került előtérbe. A helyi ellátási feszültségek feloldása, valamint az új lakótelepek szükségleteinek kielégítése érdekében ugyanakkor elkerülhetetlen volt 50 új tanterem létesítése, amely év végéig átadásra került. A tervezett kerületi tanterem bővítések részben 1990-re húzódtak át. Az orosz nyelv kőtelező jellegű oktatásának megszűnésével egyidejűleg a fővárosban 1.100 pedagógus vállalta más idegen nyelv tanulását, később tani- tását. Az átképzés költségeit 65 *-ban a Foglalkoztatási Alap, 35 H-ban a Fővárosi Tanács fedezi. 1989-ben a fővárosi hozzájárulás 16 millió Ft volt. Ezzel a megoldással is csak 2-3 év múlva enyhíthetók a mai feszültségek. > Elsősorban lakossági közérzetjavító céllal az 1989-90. tanévre a főváros közel 70 millió Ft-os ráfordítással - megoldotta az általános iskolákban az ingyenes tankönyv, füzet és tanszerellátást. Az étkezési téritési díjak emelkedése, valamint a jogszabályban biztosított normatív kedvezmények kiterjesztése jelentős többletráfordítással járt. A központi támogatás csak töredéke volt a tényleges igényeknek. A térítési díj kedvezményekhez, valamint a rezsiköltségtöbblet ellentételezéséhez a főváros 150 millió Ft-tal járult hozzá. Az új térítési díjrendszer hatásának 9 ^ - A-10 -