1990. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
45
► I I f.- a közúti és gyalogos hidak, műtárgyak karbantartása, Gellért hegyi sziklabiztosítás, lépcsők, úttartozékok javítása. A helyi tömegközlekedés (BKV) működtetését a közel 6 milliárd Ft fővárosi tanácsi támogatás, az 1989. február 1-i tarifa emelés eredményeként 1,9 milliárd Ft-ról 3,1 millárd Ft-ra nőtt jegybevétel, és 4,2 milliárd Ft összegű központi költségvetésből juttatott árkiegészítés biztosította, összességében éves szinten 949 millió Ft-tal nőtt a tömegközlekedés vállalati bevétele. Az évközi anyag és energiaáremelkedések, bérfejlesztés és járulékemelés a többletet teljes mértékben elvitte, a vállalat nyeresége az 1988. évi 364 millió Ft-ról 241 millió Ft-ra csökkent. Az egészségügyi- és szociális ágazati feladatokra az eredetileg előirányzott 13.837 millió Ft-tal szemben 15.274 millió Ft-ot fordítottunk. A ■ felhasználás az eredeti terv 110 H-a. A pénzügyi teljesítésből 1.774 millió Ft fejlesztési célokat szolgált, melyből 1,7 milliárd Ft a Fővárosi Tanács és intézményei, 74 millió Ft a kerületi tanácsok fejlesztéseire került fel■jiBsfll használásra. Az ágazat súlyponti feladata volt az intézmények működőképességének folyamatos biztosítása, és a már elért ellátási színvonal visszaesésének megakadályozása. Nem nyújtott teljeskörü fedezetet az évközben pótlólagosán biztosított dologi automatizmus összege (140 millió Ft) az áremelkedések hatásának ellentételezésére, ezért az egészségügyi intézmények az ellátási szinvo- nal megtartása érdekében tovább fokozták a vállalkozási lehetőségek feltárását, szabad kapacitásaik hasznosítását, továbbá eredményes intézkedéseket , tettek a szakmai és pénzügyi feltételeik összehangolására. \ Mindezek mellett is az intézmények kritikus körülmények között látták el gyógyító megelőző feladataikat. Különösen nehézzé vált a helyzet a gyógyszerellátás, az élelmezés, valamint a karbantartás területén. A gyógyszerek térítési díjának átlagosan 80 *-os emelése és az ennek ellentételezésére központilag biztosított mintegy 15 H-os (113,6 millió Ft) pótlólagos forrás közötti különbség főként azoknál az intézményeknél jelentett gondot, amelyek nem rendelkeztek jelentős raktárkészletekkel. Az intézmények rákényszerültek arra, hogy saját bevételi többleteikből egészítsék ki a gyógyszerfelhasználás többletköltségeinek hiányzó fedezetét. ■ ^ ( BB ^^B , ______ . ;• J
