1990. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

38

r

Az 1988. évi 4.410 millió Ft, valamint a korábbi évek pénzmaradványa a fővárosban összesen 5.112,3 millió Ft-ot tett ki, melyből 2.240,7 millió Ft a kerületi tanácsok forrásmaradványa volt. Az év során a kerületeknél 1.976,6 millió Ft, míg a főváros központban 2.456,8 millió Ft volt ebből a fel- használás. Az intézményeknél ebből 382,5 millió Ft, illetve 701,3 millió Ft került elköltésre. A fővárosi és a kerületi tanácsok a döntési körükbe tar- tozó pénzmaradványt elsősorban az előző évről áthúzódó feladatokra, bizo- , nyos mértékű tartalékolásra, illetve az év során a gazdálkodásban jelentke- ző feszültségek részbeni kompenzálására használták fel.

II.

Ágazati feladatok teljesítése

Az 1989. évi tanácsi terv a fővárosban 9.490 lakás felépítését tűzte ki célul. Ténylegesen 8.951 lakás - az előző évinél 432 db-bal több - épült fel.

Ebből az állami lakások száma 2.799, a tervezettnél 409 db-bal több, a személyi tulajdonú lakások száma 6.152, a tervezettnél 948 db-bal kevesebb. Az új tanácsi bérlakás 1.416, melyből 965 telepszerű formában épült a tervezett 600-zal szemben. A többlet részben az előző évről áthúzódott lakásáta- ; dásokból, részben 162 személyi tulajdonú lakás bérlakássá történt átminősítéséből eredt. /XVII. kér. Pesti-Cinkotai u-i ltp.109 lakásos épület, XVIII. kér. Havanna úti 53 lakásegységes nyugdíjas ház./ Egyéb állami konstrukcióban 1.383 lakás készült el, 297-tel kevesebb a tervezettnél. Ebből 1.127 db a fegyveres testületek részére, 93 db lakástérpótlás címén átvett pénzből valósult meg.

> A 6.152 személyi tulajdonú lakásból 3.635 telepszerű módon - egyrészt többszintes, másrészt csoportos-korszerű családiházas formában - épült. A Fővárosi Tanács által előkészített területeken 2.622, a tervezettnél 978 db-bal kevesebb, míg a kerületi tanácsok által előkészített területeken a tervezetnek megfelelően - 1.013 telepszerűen épült személyi tulajdonú lakás haszná- latbaadására került sor. A telepszerű személyi tulajdonú lakásépítés elmaradását egyrészt a bérlakássá minősítés, másrészt kivitelezői lemaradás, továbbá -a vállalkozói lakásépítéseknél - a tőkehiány és a lakossági hitel- feltételek nehezedése okozta.

* , "Ék.

j|gggHH^V ' '' '‘'fPf fl £

____________________________________________________4 —