1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
337
> - 14 bán van felszerelve a legfontosabb perifériával, lemez meghajtóval, ezért a pedagógiai felhasználás szélesebb körű lehetne. Mind a mai napig azonban nem kezdődött meg a számítástechnika beépülése igazán a szaktárgyi munkába. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a főváros iskoláiban I ► sokféle géptípus van használatban /Sinclair Speet, IBMXT, HT, C+4, C-16, VTC C64/. Mint látható, az ágazat felső szintű irányításának mulasztása miatt koordinálat- lan volt a beszerzési politika, s ennek súlyos kihatásai ■ vannak az iskolai számítógépek megbízható pedagógiai programokkal való ellátására. További gond, hogy viszonylag nagy számban vannak a már elavult gépek, s még 3-4 %-os arányt sem ér el, az igényesebb számitástechni- kai feladatok elvégzésére is alkalmas gépek száma. Az ■ ' utóbbiak a kiemelkedő eredményeket elért iskoláinkban-L segítik az oktatást. *(/ A legtudatosabb, a képzési céloknak leginkább megfelelő fejlesztés a szakoktatás intézményeinél ment végbe, ahol műszaki, közgazdasági szakemberek segítették az elképzelések kialakítását, a célszerű installálást és a képzési tartalmakkal egyező felhasználást. I V Odafigyelést igényel, hogy az iskolákban display gyanánt t használt televizió készülékek rádióaktiv sugárhatásuk, illetve szemrontó vibrációjuk miatt egészségkárosító hatásúak lehetnek. Budapest iskoláiban ma kereken 2200- 2300 televíziós készüléket használnak a számítógépek monitoraként. Annak eldöntése, hogy az egészségkárosító hatás az intenzivebb iskolai használat esetén bekövet- kezik-e, gondos egészségügyi vizsgálatok körébe tartozik. Az ágazat felső szintű irányítása eddig ilyen jél- legü figyelmeztetést nem adott. Az egészségügyi és szo- '' ciálpolitikai főosztály az ezzel kapcsolatos vizsgálatoi kát elindította. A gépek oktatási folyamatba illesztése, pedagógiai hasznosítása még végletesebb egyenletlenségeket mutat, mint m & i i Éhmmhm' ______ ________ V .
