1990. március 6. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
186
[ \ Állásfoglalásában a Tanács felvetette, hogy korainak tartja az uj szabályozást 1990 évben bevezetni, a jelenlegi gazdasági rendszerben, amely a településeken nem tompitja, hanem élezi az amúgy is éles pénzügyi feszültségeket. A válasz erre az, hogy az állitás nem igaz, az 1990 évi terv számítások azt igazolják, hogy az uj szabályozási rendszer a települések mindössze egy harmadában okoz problémát. Szintén megemlitette a Tanács, hogy forrásaik 1990 évben nominálisan nem érik el az 1989 évi tényleges felhasználás szintjét. A válasz erre az, hogy téves az állitás miután a szabályozott források eredeti előirányzata magasabb az 1989. évi eredeti előirányzathoz képest. Két dolgot emlit meg ennek a válasznak a hatására, hogy a Fővárosi Tanács nem az előirányzatról, hanem a tényleges forrásról beszélt. Az összes forrás 66,4 milliárd Ft összegben állapítható meg 1990 év- '/ ben, mig 1989 évben a Fővárosi Tanács 68,5 milliárd forinttal rendelkezett ténylegesen. Aggályát fejezte ki a Tanács abban is, hogy a munkahelyen keletkezett személyi jövedelemadó lakóhely szerinti elosztása a fővárost különösen kedvezőtlen helyzetbe hozza, mivel , az állandó lakosokon kivül 200-300 ezerre tehető azoknak a I V száma akiknek az infrastrukturális ellátását a fővárosnak kell megoldania. Erre a válasz az, hogy a fővárosi személyi jövedelemadó országos átlagot meghaladó többlete erre megoldást kinál, ami t átlagosan kb. 6 ezer Ft egy fóré vetitve. Ezt a többletet azonban a központi állami támogatásból áttett finanszírozásokra kénytelen a főváros beinvesztálni. A lakóház-fenntartás állami támogatásának elosztását az állásfoglalásban diszkrininativnak minősítették. A Kormány ezt a megállapitását nem cáfolja válaszában. A Világkiállitással kapcsolatban első hallásra úgy tűnik teljes az egyetértés a Kormány és a Tanács között, abban a M i _ ' ! ! ________________
