1990. január 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
250
\ E kérdésben is több tárgyalásra került sor a dolgozók képviselői, valamint a BKV, ill. a KÜHÉM és a főváros vezető munkatársainak részvételével. A BKV, a tanács és a minisztérium egybehangzó állásfoglalása az volt, hogy a követelések jogosak, azok kielégítésére az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén kellene megegyezésre jutni, mert ehhez jelentős állami segítségre van szükség. Ugyanis a bérkövetelés pénzügyi vonzata 900-1000 MFt körül van. A január 11-ei KÖHÉM állam- titkári megbeszélésen - ahol a kormányzati állásfoglalás kialakítása volt a cél - új fordulatot kapott a kérdés, mivel az ÁBMH képviselője egyértelműen elzárkózott attól, hogy a problémát az Országos Érdekegyeztető Tanács e hó 17-ei ülésére a kormány nevében előterjessze. Ezek után azt javasoltuk, hogy a szakszervezeti vonal a SZOT-nál érje el a téma napirendre tűzését. Hasonlóan kezdeményezett a KÖHÉM is. Az 0ÉT ülése úgy döntött, hogy bizottságnak kell megvizsgálni azt, hogy milyen mértékben játszott szerepet a helyzet kibontakozásában a korábbi évek közgazda- sági környezete és milyen mértékben a vállalat gazdálkodása. A bizottságot a KÖHÉM államtitkára vezeti és a BKV vonatko- ; v zásában bevonják a Fővárosi Tanácsot is. Mindezek mellett a Fővárosi Tanács testületéi és vezetése is többször foglalkoztak a probléma megoldásával, mindenekelőtt \ úgy, hogy a főváros saját eszközeiből többlet-támogatást nyújtson. Ennek eredményeként - rendkívüli erőfeszítések ► árán - a Végérehajtó Bizottság döntése alapján 600, majd további 200 MFt, tehát összesen 800 MFt többlet-támogatás szerepel a tanácsülés előtt a fővárosi tömegközlekedés számára . Ezzel a támogatási többlettel, valamint a tarifaváltozásból származó többletbevétellel a bérkövetelések kielégíthetők és biztosítható a tömegközlekedés üzemeltetése elfogadható színvonalon. H ZCo W W I w- 3 -
