1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
313
' - 22 f együtt lehet megoldani. Nem ért egyet azzal, hogy nem kell szociális bérlakás, mert mindig lesznek erre a lakásellátási formára rászoruló rétegek. dr.Szendrei Géza; XIX. kerületi fővárosi , j tanácstag a lakásrendelet l.sz. alternatíváját javasolja elfogadni olymódon, hogy a tanácsi bérlakás kiutalásával szociális feltétele legyen - mint felsó határ - 2 gyermekes családok esetében a mindenkori statisztikai létminimum 25 %-kal emelt összege;a 3 gyerekes családok esetében a 30 %- al emelt összeg; Í az önálló lakással nem, illetőleg a komfort nélküli lakással rendelkező egyedül élő nyugdíjasok és nyugdíjas házaspárok, egyszobás bérlakásra jogosultak esetén a 30 %-al emelt .. összeg; az előzőekben fel nem sorolt családok egyedülállók esetében a létminimum 1 havi összege. A tanácsi bérlakás kiutalását kizáró ingatlan értéke megállapításánál a következő szövegrészt javasolja; "Nem kaphat tanácsi bérlakást az akinek, illetve a vele költöző családtagjának a mindenkori egy havi statisztikai létminimum 50 szeresénél nagyobb értékű ingatlana illetve 1 db vagyontár- í Y gya van. Bánki Attila; II. kerületi fővárosi tanácstag meglátása, hogy a koncepció olyan felelősséget ró a Tanácstestületre, melyet felvállalni nem lehet. Véleménye, hogy olyan lakásalapot kellene létrehozni, amely fölött kizárólagosan a főváros rendelkezik. A lakbéremelésnek realitását csak a bér és szociálpolitikai reform után látja. Figyelmet kellene fordítani a kerületi lakásgazdálkodásra is, hiszen még egy-egy kerületi tanácsnak nincs mindig pontos képe lakásállományáról. A rövidtávú programból nem javaI solja elfogadásra, azt ha a kerületi tanácsok az 500 lakás alatti területeken nem tudnak valamilyen ok miatt építtetni a Fővárosi Tanács megegyezés alapján lakásépítés céljára felhasználhassa a területet. m 3A ■ I — _________________ ^ Jb bbMmi : i i ^ ^ _ *
