1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

289

* 15/Egy korábban kidolgozott komplex mutató rendszer alapján

a kerületek alapvetően három típusba sorolhatók. Az első típus jellemzői: sűrű beépítettség, nagy népességszám,

magas közművesítettség, kevés ipartelep, fejlett út és közeledési hálózat, a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatások magas szinvonala, jó intézményi struktúra; kor- . ;

szerútlen lakások nagy aránya, beépítésre alkalmatlan területek, zöld területek kicsi aránya, parkolási gondok.

A második típus jellemzői: a viszonylag alacsony népsűrűség, az egyszintes beépítési mód túlsúlya, számottevő me- l

zőgazdasági területek, kiszorult ipartelepek és a hozzájuk kapcsolódó raktározási, szállítási hálózat a város- ; ' szélen nem kellő közművesítés és infrastruktúra, kialakuló üdülőövezet.

A harmadik típusban fellelhetők mindkét előző típus jellemzői azzal, hogy általában jól elkülöníthetők a kerület eltérő módon kialakult és fejlődő részei; jellemzői a kertes - családi házas és a többszintes beépítési mód együttes megjelenése, a sík területen elhúzódó ipartelepek ős az azt követő munkástelepülések, vasúti csomópontok, számottevő zöldterület, az átlagosnál magasabb ellátási szinvonal és alacsonyabb infrastruktúrális hálózat, jelentős magánerős építkezés; . *

Sir' i

* •

16/A bíróságok, ügyészségek már jóval korábban áttértek a *

^ több kerületet összefogó feladat-ellátásra, és ugyanígy

az ingatlankezelő és kereskedelmi vállalatok, egészségügyi intézmények. A fővárosi közigazgatás is törekedett a ‘

racionális igazgatási lépések megtételére, amelyek következtében több kerületközi szervezet létrehozására is sor került kedvező tapasztalatokkal (pl: szabálysértési ható- • ságok).

.;

il tó | ■■ ■■■ .. _.. _ ... • ;

—

^B