1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

287

\ — • — _________ : ' f \ 1 _ ; ■ X - 3 ­m • . amiben speciális - a tanácstörvényben nagyobb vonalakban lehetne érinteni és jobban a fővárosi önkormányzatra ­nem pedig fővárosi törvényre - kellene bízni, hogy saját , magát rugalmasan szabályozhassa, ha kell módosíthassa, a speciálisan fővárosi vonatkozású témaköröket." Bp.1980. . * ’! • i 7/ Ez a megoldás természetesen egy a jelenlegitől eltérő vá­lasztási eljárást és közigazgatási működést is feltéte­lezne. Ehhez hasonló törekvés fedezhető fel Los Angeles Kaliforniai főváros igazgatási szervezetének kialakításé- nál, ahol a városigazgatás egyik alapelve a helyi igények kielégítése. Ezért az alkotmány azt is rögzíti, hogy a helyi választásokon induló jelöltek ős a helyi egyesüle­tek, mozgalmak tevékenységén alapuló helyi közigazgatási képviselők, szervek csak várospolitikai jellegű tevékeny- r * séget folytathatnak, nem léphetnek túl a helyi célok ke­retein. ' r i 0/ Nem véletlen, hogy az eltérő alkotmányos politikai hata- ;• lom felfogások alapján a különböző berendezkedésű társa­dalmi rendszerek nem azonos értelemben használják az ön- kormányzat fogalmát. Ennek leképezése a fővárosi önkor- . mányzatokra vonatkozó szabályozásban is megtalálható. Amíg ugyanis a korábbi monolit hatalom felfogás egységes jr megoldást eredményezett abban a tekintetben, hogy két­szintű önkormányzati konstrukciókat hozott létre, addig a pluralista hatalom felfogáson alapuló önkormányzati kon­cepció jegyében a nagyvárosokban nem alakult ki olyan jellegű képviselet,! testület az igazgatás decentralizálá­sára, amely a települési önkormányzat széttagolását, me­gosztottságát eredményezte volna. Ilyen hataiomfelfogás mellett csak akkor találhatók ön­kormányzattal rendelkező területi egységek a fővárosi igazgatási rendszerekben, ha a nagyvárosi igazgatás föde­ratív megoldással párosult. j A7 : H ■ tr » l xjkt - # I 1 -rá-W • — -----------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom