1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

269

! ' i \- 23 ­. • *’ gyakorolnák. A külső kerületekben viszont önkormányzati ' jogosítványokkal rendelkező kerületi tanácsok működné­nek. A főváros és a kerületi önkormányzatok viszonyára kétféle % megoldás képzelhető el reálisan ebben a konstrukcióban, x Az egyik megoldás a kétszintű önkormányzatot a jelenlegi­hez hasonló módon törvényi szintű szabályozással alakí­taná ki. az 1.pontban vázolt javaslatnak megfelelően. £ másik javaslat arra irányul, hogy a kerületi önkormányza­toknak biztosítson a jogszabály lehetőséget a főváros­sal. illetve más önkormányzatokkal való társulásra, il- . I • letve az abból való kiválásra. Ebben az esetben a főváro­L si tanács egyrészt mint helyi, városi tanács működhetne a belső városrészben, másrészt mint területi tanács tevé­kenykedhetne a külső, társult önkormányzatok tekinteté­> ben.(14) \ ———— Ez a második megoldás közigazgatási átrendeződés nélkül | is biztosítaná az agglomerációval .kialakult kapcsolatok * kifejlesztését önkormányzati alapon. \ b/ Tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi kerületi be­osztás eshetőleges alapon alakult ki, továbbá a koráb­bi városszerkezet is átalakult 195.0 óta, ezért indokolt újabb városfejlesztési, szociológiai, közgazdasági és r , történeti kutatásokat folytatni a városrészek valódi ha­tárainak kijelöléséhez. Bármelyik önkormányzati megoldás kiválasztásánál ugyanis ' alapvető kérdésként vetődik fel, hogy a fenálló kerület­határok optimális kereteket biztosítanak-e - a fejlődési tendenciákat is figyelembe véve - a közigazgatási szer­vek tevékenységéhez. Már az 1977-ben lefolytatott alapo­% • jff • . H ■ _ i _ — — “ * ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom