1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
226
■s- 7 Kompromisszumos megoldásként elfogadhatónak tartanám, ha a kötelezően ellátandó feladatok esetében az utasitás joga kizárt lenne, mig a fakultatív feladatoknál - jogszabályi garanciákkal - az Önkormányzat döntést hozó testületé (vö. 2/a pontban foglaltakkal) élhessen ilyen jogosítvánnyal. r II. Az önkormányzatok gazdasági alapjai 1./ Az önkormányzati tulajdon alanyaként a koncepció a település lakosságát jelöli meg. Ez a meghatározás igy nem teljesen egyértelmű, tisztázni szükséges, hogy az állandó lakosokat jelenti-e csupán, vagy az ideiglenesen bejelentetteket is, illetve az önkormányzat területén ingatlannal rendelkező állampolgárokat is bele kell-e érteni. Álláspontom szerint a tulajdon alanyaként a településen állandó bejelentett lakcimmel, illetve ingatlan tulajdonnal rendelkező magyar állampolgárokat lenne célszerű megjelölni. Ez egyben kiiduló pontjául szolgálhatna, az önkormányzati jogosítványok gyakorlására jogosítottak megjelölésének. (vö.1.pontban leírtakkal) Megfontolandó, hogy a törzsvagyon elidegenítéséhez, csökkentéséhez, vagy társulásba való beviteléhez minden esetben népszavazást kelljen tartani. A jelenlegi gyakorlatban valóságos probléma, hogy a törzsvagyon foga- I lomkörébe tartozó intézmény /pl. bölcsőde egy adott helyen/ elnéptelenedik, és ezért gazdasági hasznosítására kerülhet sor. Ez azonban a kerület egész lakosságát nem érinti. így a kérdést a témában lényegében érdektelenek döntenék el. Ezért indokolt, hogy csak meghatározott értékhatár felett /forgalmi érték/, illetve az egész kerület lakosságát érintő törzsvagyontárgy esetében legyen kötelező * népszavazást tartani. ; 2./ A helyi arJó kivetésével összefüggésben megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy a lakosság teherviselő képessége véges, és ennek figyelembe vételét javasolták. Meg kell jegyezni, hogy a "C" pontban felsorolt, átengedett /negosztott/ bevételek köre lényegesen szélesebb, mint az államháztartásról szóló törvény-tervezetben megfogalmazottak . , Ott ugyanis csak az SZJA szerepel ilyen bevételként, itt pedig a vállalkozási nyereségadó és az általános forgalmi adó is. Tény, hogy a forgalommal arányos bevételek jobban teljesitik azt a követelményt, hogy a települési AAG ÉK ■ j ------------- —————■—————^^ __ * ' * •4 4AW* ' — Á — — — 1 I— — I
