1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
205
l A alternatíva: Szavazategyenlőség esetén az ügyet úlra kell tárgyain*, mert nem dsmcKratikus megoldás az. na a polgármester szavazata dönt. Az elő feszítés, az új elterjesztés keresse azt a javaslatot, ami töODségi támogatást nyerhet. 8. alternatíva: Szavazategyenlőség esetén a polgármester szavazata dönt, a nagyoményos megoldásoknak j megfelelően. Ennek a változatnak előnye, hogy nem húzódik el a döntés. J C. alternatíva: A törvény ne döntse el ezt a kedést, hanem bízza a képviselőtestületre, hogy milyen megoldást választ. Minősített többség szükséges: — a képviselőtestület hatáskörébe tartozó választáshoz, kinevezéshez. c — éves és hosszabb távú terv elfogadásához. — rendelet alkotásához, — hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához. — helyi népszavazás kiírásához. A minősített többség több változata lehetséges: a képviselők több mint a felének szavazata; kétharmadának vagy háromnegyedének a szavazata; kétharmadának jelenléte és egyszerű többsége; több mint a felének jelenléte és a jelenlevők kétharmadának a szavazata. Alternatív javaslat esetén, ha az első szavazás nem dönt, a második szavazásnál egyszerű többséggel lehet dönteni. % A helyi képviselők egynegyedének az indítványára név szerinti szavazást kell tartani. A polgármester bizalmi szavazást kóihet a képviselőtestülettől, a helyi képviselők egynegyede bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő a polgárrnestoirel szemben a képviselőtestülotnek. A helyi képviselőt interpellációs és kérdezési jog illeti meg. A tanácskozási jog magában foglalja a kérdezési jogot. A nemzetközi tapasztalatok alapján új módszerként indokolt bevezetni a közmeghailgatást. A képviselótesiú- y lét által meghatározott gyakorisággal (pl. minden ülésen, vagy évente két ülésen) az ülésen megjelent választópolgárok a lakosság szélesebb kórét érintő ügyben szót kérhetnek. Közvetlenül a képviselőtestület előli a választópolgár kifejineti a véleményét, javaslatot tehet. Ezekről a képviselőtestület ott. azonnal általában nem dönt, hanem vita nélkül határoz úgy, hogy kiadja-e megvizsgálásra bizottságnak, a polgármesternek, y A rendeletet a polgármester és a hivatalvezető írja alá. Kihirdetéséről a polgármester gondoskodik. A képviselőtestületi ülésről összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni, a polgármester és a hivatalvezető írja ■% alá. A határozatkivonatokat a polgármester küldi meg az érintetteknek. A jegyzőkönyvet az ülést követó 0 napon belül meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet gyakorló (abban részt vevő) szeivnek. v b) Helyi képviselő (tanácstag) \ A helyi képviselő képviseli választókerülete érdekeit, az önkormányzat egészéért érzett felelősséggel A helyi képviselő jogai: megválasztható a képviselőtestület bármely tisztségére, bizottságába, megbízás alapján képviselheti a testületéi, kezdeményezheti rendelet alkotását, a testület döntését, valamely kérdésnek a képvi- selőtestülel által létrehozott bizottságban való megvitatását és annak javaslatáról való döntését, a hivatalvezetö- > hőz indítvánnyal fordulhat, melyre 15 napon belül érdemi választ kell adni, összehívhatja választói gyűlését. Az önkormányzatokban megnő a helyi képviselő szerepe és jelentősége. Függetlenitésük ennek ellenére nem indokolt. Munkájuk azonban a közösségéit végzett egyik legértékesebb közéleti tevékenység Szükség van *1 arra, hogy képviselői munkájuk idejére felmentsék a munkahelyükön a munka végzése alól. Ám ennek anyagi terhei nem háríthatók a munkáltatókra, az önkormányzat térítse meg a kiesett munkaidőre járó bért. A képviselőtestület továbbá költségtérítést (pl. utazási költséget), a bizottsági elnököknek tiszteieldíjat is megállapíthat A helyi képviselő köteles: tevékenységét a törvényeknek megfelelően végezni, résztvenni a képviselőtestület munkájában, megbízatásait teljesíteni, választói problémáinak megoldását a köz érdekeit is szem előtt tartva elősegíteni, kapcsolatot tartani választóival, tevékenységéről beszámolni a választóinak c) A képviselőtestület bizottság J Az önkormányzatokban, elsősorban a nagyobb városokban megnő a bizottságok szerepe. Feladatkörük v • többirányú. Munkájuk elsősorban a képviselőtestületet segíti. Megszűnik az apparátusi előkészítés kizárólagossága. Gyakran előterjesztők a bizottságok a képviselőtestület ülésén. A képviselőtestület határozza meg. hogy mely ügyeket terjesszenek elő a bizottságok, továbbá elrendelheti, hogy mely előterjesztések nyújthatók be csak a bizottság véleményével. A helyi képviselőket a területi elv szerint választják. A bizottságok révén az ágazati érdekek markánsan megjeleníthetők. Eddig szakemberek segítették a bizottsági munkát A javaslat a bizottságok szelepének a kibontakoztatását abban látja, hogy a bizottságokban (a helyi képviselők mellett) az adott tevékenység körében (ágazatban) \ a szolgáltatást nyújtó szervek képviselői, a szolgáltatást igénybe vevők, e területen a lakossági Önszerveződő közösségek képviselői kapjanak helyet. Ilyen módon integrálódhatnak ezek az érdekek a képviselőtestület dontései- y ben, az előkészítésben a bizottság érdemi koordinációt végezhet A bizottságok ilyen összetétele is lehetőséget P_ ■ ‘ - 17 í - \9 i - - - ■ — - ü 1
