1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
199
\~ I A törzsvagyonra kiterjedő kötelezettségvállalás semmis. (Más elképzelések szerint a törzsvagyonnal is vállalkozhat az önkormányzat, megfelelő törvényi korlátok kozott.) Kisebbségi véleményként az előkészítéskor leimerúit egy olyan megoldási variáns, mely szerint az önkormányzat a vagyon működtetésére a testület bizottságaként vagyonigazgatóságot hoz létre. A vagyonigazgatóságba a vagyontárgyakat kezelő szervezetek teljes jogú képviselőket delegálhatnak (közművállalatok, intézmények, lakóházfepntarió szervezetek, lakóbizottságok stb). Az igazgatóság feladatát, hatáskörét az Önkormányzati testület állapit)* meg. 2. A települési (községi, városi) önkormányzatok gazdasági alap/ai A települési önkormányzat helyi közszolgáltatásokat végző gazdálkodó szervezet. Költségvetésével önállóan gazdálkodik, törvényben megállapított keretek között szabadon rendelkezik az önkormányzat tulajdonával, vállalkozási tevékenységei folytat, valamint alapítványt hozhat létre, illetve közcélú alapítványi forrást vehet ét. Az ón- • kormányzat költségvetésének mértékét bevételei határozzák meg Az önkormányzatok költségvetését a központi kormányzati szervek egyedileg nem szabályozzák, nem határolják be. Minden önkormányzat annyit költhet, amennyit — a jogszabályi lehetőségek között — bevételei lehetővé tesznek. A jogosítvány alanya minden olyan helyi önkormányzat, amely saját képviselőtestülettel rendelkezik. A közös ' képviselőtestületet választó települések köllségvetéseiket részben vagy egészben egyesíthetik. Az önkormányzatok bevételei a) Az önkormányzat területén képződött — nem intézményi — működési, ár- és díjbevételek, valamint egyéb bevételek, önkormányzati források b) Az önkormányzatok — törvényi keretek között — helyi adókat vethetnek ki. c) Az önkormányzat rendelkezik a számára — törvényben előirt módon — átengedett (megosztott) adóbevételekkel. Önkormányzati forrás a személyi jövedelemadó lakóhely szerinti összege, továbbá az általános forgalmi adó. valamint a vállalkozási nyereségadó stb. meghatározott aránya. d) Az önkormányzatokat alanyi jogon normatív állami támogatások illetik meg. Ezek körét és mértékéi az Országgyűlés állapítja meg A különböző címeken számított normatív támogatásfajtákat az önkormányzatok szaoa- dón használhatják fel da l A normatív támogatási rendszer lényege az, hogy az állam az egyes feladatok (csoportok) ellátása átla- « gos költségének bizonyos hányadát átvállalja. A feladatok ellátásához való állami hozzájárulást az igényjogosult, illetőleg — körzeti feladatok ellátása esetén — az igénybe vevő népesség számához (pl. óvodáskorúak, időskorúak, középfokú oktatásban részesülők), vagy az önkormányzat teljes népességére vetítve (pl. igazgatási kiadások, általános orvosi ellátás) állapítják meg. Központilag előírt új feladatok, az önkormányzati kiadásokat érintő intézke- . dések bevezetése esetén azok fedezetét be kell építeni a normatív támogatások rendszerébe. db./ Egyes fejlesztési és felújítási feladatokra az önkormányzatok céltámogatásokat kaphatnak. A céltámogatások köréről, mértékéről meghatározott időközönként az Országgyűlés határoz. A feltételeknek megfelelő önkormányzat jogosult a támogatásra. de./ A pénzügyi szempontból gyengébb önkormányzatokat önállóságuk és működésképességük védelme ér- \ dekében kiegészítő állami támogatás illeti meg. Ez lehet mind normatív, mind egyedi. Az önkormányzatoknak juttatott állami támogatások esetleges évközi csökkentése előtt ki kell kérni ez érdekképviseleti szervek véleményét. A módosító döntéseket — a megfelelő egyeztetések után — kizárólag az Országgyűlés hozza meg. A végrehajtó szervezet nem alakíthatja át az önkormányzatok által korábban elfogadott gazdálkodási terveket. e) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A kölcsönfelvétel és a kötvénykibocsátás fedezetéül azonban az önkormányzati törzsvagyon nem használható fel. Az önkormányzat bármelyik erre felhatalmazott pénzintézettel köthet bankszámlaszerződést. Önállóan dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről és egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről 3. A megye gazdasági alapjai * A változat A megyei önkormányzat körzeti és regionális közszolgáltatásokat ellátó gazdálkodó szervezet. Köllségveté- , sével önállóan gazdálkodik, az e törvényben megállapított keretek között szabadon rendelkezik a megyei önkormányzati tulajdonnal, és vállalkozási tevékenységei folytathat. A megyei önkormányzat (és választott testületéi) alapítványokat hozhatnak létre. Költségvetéseik és intézményeik költségvetési közcélú alapítványi forrásokat vehetnek át. A megyei önkormányzat önálló költségvetéssel rendelkezik, amelynek mértékét bevételei határozzák meg Az intézményeknél megjelenő bevételek az intézményi költségvetésekei illetik. >. A megyei önkormányzat rendelkezik a számára — törvényben előírt módon — átengedett (megoszlott) adóbevételekkel (Megyei forrás a személyi jövedelemadó és a vállalkozási nyereségadó törvényben meghatározott hányada.) , A megyei önkormányzatokat alanyi jogon normatív állami támogatás illeti meg. A különböző támogatási címeken számított normatív támogatásokat (rész-fejkvótákat) az Országgyűlés állapítja meg. A támogatásokat a m*- s gyei önkot mányzat szabadon használja fel. *: L ---------------------------------------------------- —------*--------------------------—------------“------------
