1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

195

_ . _____ . ­í 11 11 1 [ i J tós esetéről van szó, akkor a felügyeleti szerv az önkormányzati testület felosztását és új választások kiírását kéz­* Ceményezheti c) A helyi önkormányzati ügykörökben a helyi képviseleti testületet szabályozási és egyedi igazgatási hatás­körök illetik meg. A képviseleti testület feladatkörében helyi rendeletet adhat ki jogszabályok végrehajtására, illetve a jogszabályokban nem rendezett társadalmi viszonyok h*lyi szabályozására. A helyi önKormányzati törvényben felsorolt feladatkörökben a helyi képviselőtestületeket kizárólagos helyi szabályozási |og illeti meg. (A kizárólagos helyi szabályozási jogkörökben a helyi rendelet mindaddig a legmagasabb rangű jogforrás, ameddig alkotmá­nyos törvény ezt az esetkört nem szünteti meg) A részletes önkormányzati feladat- és hatásköröket országosan egységes módon alkotmányos törvények (köztük az önkormányzati törvény), törvények, és törvényi feinataima- zás alapján minisztertanácsi rendeletek tartalmazhatják. Egy szűkített alternatíva szerint a Minisztertanácsot az Or­• szággyúlés most nem hatalmazhatná fel önkormányzati feladat- és hatáskörök szabályozására. ' A részletes önkormányzati feladat- és hatáskörök 1990 első feléig újraszabályozásra kerülnének. Testületi ha­táskörré válna minden olyan hatáskör (főként a nem hatósági hatáskörök), amely a lakosság széles körét érinti, és ezidáig a szakigazgatási szervek, vagy a végrehajtó bizottság önálló döntési hatáskörébe tartozott. A helyi képvi­selőtestület feladat- és hatáskörének részletes kialakításánál a fenti alapalternatíván túlmenően két további szabá­lyozási magatartás követhető. A. alternatíva A hatáskör-felülvizsgálatot úgy végeznék, hogy a képviselőtestület a lehető legszélesebb hatáskörrel rendel­kezne. A testületi önkormányzati feladat- és hatásköröket a mai végrehajtó bizottsági és szakosztályi átfogó hatás­körökön túlmenően tovább növelnék. E megoldás előnye az erősödő széles felelősségű önkormányzatiság Hát­ránya, hogy a növekvő és új típusú feladatokkal várhatóan nehezen birkózna meg az újonnan formálódó helyi ónkormányzat. B. alternatíva A hatáskörök ilyen felülvizsgálata a szúk felelősségi körű önkormányzat létrehozását célozza meg. Az önkor­mányzati hatáskörben döntően csak az alaptokú szolgáltatások és a kommunális feladatkörök maradnának meg. Több középfokú ellátást biztosító tanácsi intézmény (kórház, bizonyos középfokú iskolák stb.) kikerülne az átfogó helyi hatáskörből, és dekoncentrált minisztériumi szakhivatalok, vagy speciális állami testületek vennék át e szol­gáltatások igazgatását Ezen alternatíva előnyeit elsősorban a minisztériumi szakhivatalnokok és a tanácstól füg­getlenedni akaró intézményvezetők abban látják, hogy végleg kikapcsolható lenne a laikus tanácsi vezetők ráha­tása a szakszolgáltatásra. A megoldás hátránya, hogy a szakszolgáltatást fogyasztó helyi társadalmak igy több alapvetően településpolitikai ügyben (vezetőkinevezés, helyi igények szerinti fejlesztés és fenntartás stb.) elveszte­nék az ókét kiszolgáló szakszolgálatra való befolyásukat. d) A helyi képviselőtestület alapvető önkormányzati |oga, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormány­zati ügyek eredményes ellátása érdekében szabadon formálja belső szervezetét. Bizottságokat hozhai létre, meg­választja azok tisztségviselőit, kialakíthatja saját jelképeit. A községi és városi önkormányzat szabadon határozhat­ná meg elnevezését. (A megyei önkormányzatok elnevezését a testület javaslatára esetleg önkormányzati ' törvényben állapítanák meg és sorolnák fel.) A. alternatíva A fenti ügyekben az önkormányzafol más törvény nem korlátozhatná, mivel ezeket a hatásköröket az önkor- % mányzatokról szóló alkotmányos törvény kizárólagos helyi szabályozás körébe utalja (Természetesen az alkot­mányos törvény ezen rendelkezése megnehezített procedúra szerint bármikor módosítható.) Az önkormányzat igy , néhány belső ügyében jelentős szabadsághoz jut. A központ számára viszont hátrányos lehet, hogy o szervezeti jellegű kérdésekben nem tud egységesíteni. B. alternatíva » A fenti döntéseket a helyi képviselőtestület csak az alkotmányos őnkoimányzati törvénynek alárendelten, a törvényi előírásokban biztosított szabadság keretében hozhatná meg Az is elképzelhető, hogy ezen alapjogokat i az alkotmány sorolná fel, és csak az korlátozhatná. e) A helyi képviselőtestület további alapvető önkormányzati hatásköre, hogy — az önkormányzati törvény előírásainak alapján és azok keretében — szabadon alakítja működési rendjét, kinevezi végrehajtó szerveinek ve­zetőit, a pénzügyi forrásaival és az önkormányzati tulajdonával szabadon gazdálkodik. (Ezen önkormányzati alap­jogokat a jövőben szintén csak alkotmányos törvényben lehetne korlátozni.) t) Önkormányzati jogú helyi képviselőtestületek működnének községben, városban, megyében és a főváros területén. A helyi önkormányzatok alapvelő önkormányzati jogállásukat tekintve egyenlójsk. Részletes felaaat- és hatásköreik viszont az adott önkormányzati szint sajátosságaihoz igazodnak. Törvény és a törvényes felhatalma­záson alapuló jogszabály általában a települési (községi és városi) önkormányzatokat jogosítanák fel. vagy köte­lezik önkormányzati ügyek ellátására. A alternatíva A megyei önkormányzat csak olyan önkormányzati ügyeket láthat el, amelyek intézésére a jogszabály kifeje­zetten felhatalmazta. Fakultatívan nem vállalhat fel feladatot. j /A ;# _______jBSiSBIiiy__________________________________ - _j_—-------————— --------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom