1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
192
I zés útján), vagy a legtöbb esetben közvetett módon, a helyi képviselőtestületben választott tanácstagjaikon ker resztül gyaKoroijék. F Az önkormányzati formák demokratikus létrejötte aiap>etóen a tanácsi (nelyi) választások és népszavazáson (népi kezceményezésen) most formálódó demokratikus élj,Írási rendjétől, valamint azok demokratikus tanalmjtc! , tugg A demokratikus eljárási szabályokat a politikai erók közmegegyezését bíró új választási törvény tanaimazz* majű Az önkormányzati törvényre és a tanácsrendeletekre vér viszont a demokratikusan megválasztott neiyi i*- nácstestuletek (kéoviseiótestületek) és bizottságaik demokratikus működési kereteinek a kialakítása. A cement*, tikus tartalom követelményét pedig csak az elégítheti ki, ha a helyi önkormányzó testület a plurális politikai rendszer seg.tségevei szabadon kifejezheti és egyeztetheti az aoott helyi közösség tényleges érdektagoHságat. A neivi önkormányzati testületeket befolyásolni kívánó helyi politikai erőknek az ú| helyzethez a helyi képviselőtestületen ülésem kell elnyerniük a közhatalmi döntéshez szükséges többségi szavazatot. A népfelség elvéből következik to- vábtá hogy részben az uj önkormányzati törvényben, részben a gyakorlati működés soián egyértelműen biztosítani ke l a helyi önkormányzati testület meghatározó szerepét a helyi végrehajtó szervezet telett Röviden ne a helyi apparátus működtesse a helyi onkormányzatoi, hanem fordítva, az önkormányzati testületek műkootessék véyreha.tó szervezetüket. Lényeges követelmény, hogy a készülő önkormányzati törvény kúlönbözó pártérce- kektól „semleges” eljárási játékszabályokat és szervezeti formákat alakítson ki. A konkrét pártpolitikai programok különbözőségét az önkormányzati szervezet működtetésének politikai irányaiban kell majd megjeleníteni b) A rr^sod'k önkormányzati követélmény az ónkormányzat önállósága, relativ (korlátozott) autonómia;a. amely képei szervesen beilleszkedni a minden országban szükséges központosítás — ugyancsak korlátozott — országos kereteibe. A helyi ónkormányzat csak megfelelő önállóság bútokéban tud helyileg gyorsan és hatékonyan reagfioi a sokféle helyi igényre és változásokra A szükségszerű helyi különbözőségek és helyi sajátosságok. valamit a helyi ügyekben a helyi népakarat, a helyi kezdeményezőkészség kifejeződéséhez önkormányzati önállóságra van szukaég. Az önkormányzati lendszer a helyi társadalmak érdekeit, értékért önállóság birtokában képes megjelennem, és az önkormányzó önállóság képességével tud bekapcsolódni az országos feladatok új típusú helyi megvalósításába is. Ez a fajta helyi önállóság nem merülhet ki az ún adminisztratív decentralizációban (az egyedi hatósági ügyintézés néhány hatáskörének a felülié! lefelé való mozgatásában). Az önkormányzati önállóság lelke az ún. politikai decentralizáció, amikor a helyi önkormányzati testület a település lakosainak széles kórét érintő önkormányzati ügyekben a központtól megkapja a helyi politikalormólás (önálló helyi célkitűzés) vaióci lehetőségét. A politikalormálás decentralizációja megfelelő garanciák, jogosítványok birtokéban sajátos területi hatalommegosztást hoz létre az állami közhatalom központi és helyi tagozatai között Az alulról is kényszerűen demokratikus központosítás lényege, hogy a központ csak a valóban nemzeti érdekű országos ügyekben kap primátust. Az önkormányzatokat centrálisán érintő parlamenti döntések és a parlament felhatalmazásával hozoit kormányzati döntések előkészítése során a központi jogalkotó mindenekelőtt az alulról jövő kezdeményezéseket, a valahol már elindult és másutt is alkalmazható haladó helyi önszerveződéseket áita.ánosílja országosan követendő magatartásiormává. Ugyancsak demokratikusnak minősíthető, ha minden ónkormányzattal központilag egységesen szabályozottan valósíttainak meg alapvető állampolgári jogokat. Mivel , azonban az önkormányzat leike az önállóság, az önkormányzat által végrehajtandó korponti joganyagnak tekintélyes helyi önállóságot is biztosítani kell. A helyi ónkoimányzat feladatmegoldó munkák apadásának döntő részét az önálló twtyi cselekvésnek kell kitennie, amely a központi jogszabályokhoz kötődő, vagy azoktól független helyi célkitűzési vagy megvalósítási (módszertani) önállóságban fejeződhet ki. A központi jogszabályokhoz kötődő helyi önállóság bontakozhat ki a mainál jóval kisebbre szorított központi szabályozási minimum fdett, illetve a mamái tágaöbra nyílott központi jogszabályi kereteken (fő irányokon) belül. Mindez arra is figyelmeztet, hogy az alkotmányozással es az új önkormányzati törvény elfogadásával egyidejűleg a ma még korántsem önkoimányzatcarát kózpenti jogszabálytömeget széles körű revíziónak (deregulációnak és önkormányzatkonform regulációnak) kell majd alávetni. A kozpontosítés korábbi szabályozási magatartásának megváltoztatásán túlmenően változtatásra szorul a központosítás ideológiája is. Központi erőre — önkormányzati rendszerekben — már nem csupán az egységesítés céljából, hanem a megengedett helyi önszerveződések hiányzó feltételeinek országos megteremtése oldalán is szükség van. c) A helyi önkormányzatiság harmadik követelménye, hogy az több helyi közügyét átfogóan eld meg A ha- ' táskórébe tartozó többféle helyi kozügyhöz az önkormányzat a területi komplexitás szemüvegén keresztül közelit. és ezért szervezetén és működésén belül nehezen viseli el az ágazati szektorahzmust az ágazatok merev eikűlo- nu.tségét, Az cnkormányzali átfogó igazgatás a helyi komplexitással egészíti ki az ágazati elv szektoráig megosztottságát Az önkormányzati igazgatás épp azáltal minősül helyi kormányzatnak, hogy helyileg átfogó menegeló kéoesség* (jutókéban szabadon összehangolhatja a különbőzó szektorú helyi szolgáltatásokat Ez az átfegó igazgatás kitted mind a helyi igények megielenítéséie az országos kötelező szolgáltatásokon belül, mind a különböző h«lyi szolgáltatások egymás közti összehangolására (a helyi adottságok a:ap|án a kúlönbözó ágazatok prioráláséra vagy háttérbe szorítására) A lakosságot közvetlenül érintő helyi ágazati szolgáltatásokat — önkormányzati rendszerekben — csak a helyi képviselőtestület szabad átcsoportosílási jogának a megtartása mei'ett szabad finanszírozni Ezért indokolt az önkormányzati szolgáltatások központi finanszírozásának nagy részenél űn célhoz utam kötött, globális támogatásokat nyújtani a helyi választott testületeknek. így a helyi önkormányzatok az átfogó igazgatási joguk jegyében a saját választóik — és nem a minisztériumok — igénye szerint szabadon csoponc$4r\ptják a központi és helyi pénzeszközeiket a különböző helyi szolgáltatások között. Az átfogó igazgapH’ . Ml J| . ___—— - - . i
