1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

9

>

igénylők száma /49.2oo/ emelkedik. Arányuk: 79,8 %, illetve 71,6 %.- A lakásbérleti jog igen részletes, ugyanakkor merev és társadalmilag igazságtalan szabályait és ellentmondásait az elmúlt másfél évtizedben a többszöri módosítás ellenére nem sikerült feloldani. A szerzett jogok alapján álló szabályozás fokozatosan a bérlők jogait növelte, a lakásbérlet a bérlők és utódaik számára kvázi tulajdonként funkcionál. Ugyanakkor a lakással nem rendelkezőket jövedelmi-vagyoni viszonyaik szerint "szelektálja" és belekényszeríti a tényleges tehervállalási készségüket meghaladó magántulajdonú lakások vásárlásába, építésébe. A központi jogszabályok a különféle adminisztratív tiltások ellenére több spekulációs lehetőséget adnak. A fővárosi lakásügyi tanácsrendelet számos szabálya is meghaladottá vált.- Rugalmatlan és bürokratikus a névjegyzékes lakáselosztási rendszer. Sorozatosan nem sikerül megteremteni az igények és a felhasználható lakásalap összhangját. Sok kritika éri a lakásgazdálkodás mai gyakorlatát.- A piacorientált vállalkozói lakásépítés és a tanácsi hatósági lakáselosztás egyre többször ellentmondásba és érl dekösszeütközésbe kerül.- A vállalkozói lakásépítést akadályozza az általános pénzügyi forrás hiány, az adó és hitelpolitika. A lakásmobilitást nehezíti a lakástámogatási hitel magas kamata és ez év elejétől megváltozott feltételei.

s Mindezen ellentmondások, feszültségek megkövetelik a lakásellátás javítására tehető intézkedések komplex és hosszabb Y távra szóló kidolgozását.

Milyen következménnyel járna, ha nem változtatnánk a mai elavult lakásrendszeren?

Változatlan szabályozás és szemlélet mellett érdemi váltó- zást rcéa abban az optimális esetben sem lehet várni, ha ¥

> lakásszeRtorra fordítható állami pénzeszközök reálértéke

megőrizhető, mert- ez esetben sem /vagy csak más ágazatok terhére/ lenne növelhető a tanácsi bérlakásépités mértéke;- nincs reális esély a területelőkészités jelenlegi ütemének növelésére;- nem gyorsul, esetleg mérséklődik a felújítási elmaradások felszámolásának üteme, a teljes felújítás helyett egyre nagyobb mértékben meg kellene elégedni a részleges felújításokkal, lassulna a rehabilitáció, a lakáskorszela rüsitás;

fj 3 M

I