1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

58

í

>

A forgalmi érték megállapításánál az ingatlanhoz tartozó teleknagyság is részben kifejezésre jut, azonban a fővárosi tanácsrendeletben indokolt további vátelárnövelást lehetővé tenni, a BVSZ szerinti építési övezetre meghatározott legkisebb teleknagyságot meghaladó terület miatt.

A tanácsi rendelet csak szűk körben él azzal a lehetőséggel, hogy a vevő - az egyébként a vételár lo %-át kitevő inditó összeg megfizetését mellőzve - a teljes vételárra kiterjedő részletfizetés mellett vásároljon. Ennek indoka, hogy a tör- lesztő részleteket 3 %-os kamat terheli. Magasabb összegű hátralék mellett a kamatokkal számított havi törlesztő részlet és az összességében befizetendő vételár is magasabb, Ezárt a lehetőséget a rendelet csak az egyébként megtakarított pénzeszközökkel általában nem rendelkező olyan bérlők körére terjeszti ki, akiket nem fenyeget az a veszély, ha nem élnek vásárlási jogukkal, kívülálló az általuk lakott lakást megveheti.

I i

6. §. /!/ bekezdéséhez;

I Az 1988 évi elidegenítési számadatok egyértelműen igazolják,

hogy a tervezetben megjelölt peremkerületekben lévő családi házak megvétele iránt nincs elvárható kereslet. Ennek oka egyrészt a felszámítható magasabb vételár, s ebből következően a havi lakbár mértékét jelentősen meghaladó havi törlesztő* részlet fizetése. Ilyen körülmények mellett a házingatlan

szükséges helyreállítása a leendő tulajdonos részéről nehezen megoldható vállalkozás lenne.

Az ellenárták fizetése nélküli átadást indokolja az is, hogy ezeknek az épületeknek állami tulajdonban megtartása a területi szétszórtság miatt fenntartási gondokat jelent. A nemzeti vagyon védelme az elmaradt felújítás pótlását elsősorban a