1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

56

Bevezetéshez:

Korábban a központi jogszabályi rendelkezés a városi /fővárosi , megyei városi, közsági/ tanácsok részére általános felhatalmazást adott az elidegenitás helyi feltételeinek rendeleti meghatározására. Az 1989. január 1-től hatályba lépett mődositő rendelkezések a felhatalmazást konkrét témakörhöz kötik, ezért valamennyi felhatalmazd szakasz megjelölése indokolt.

A 2. §• uj szövegéből kitűnik, hogy a főváros csak korlátozott mértékben él azzal a központi jogszabályi rendelkezéssel, amely felhatalmazást ad a tanácsi házkezelési szervek kezelésében lévő házingatlanok elidegenítés lehetőségéből kizárására. A cél; ha az állampolgárok vásárolni kívánnak, arra mind szélesebb mértékben nyíljon lehetőség. Ezt példázza az a rendelkezés, amely a műszaki állapotuk miatt bontásra kijelölt házingatlanokat érinti.

A tapasztalat szerint indokolt a tilalmat kiterjeszteni a bérlők átmeneti kihelyezését igénylő szerkezetcserével együttjáró, felújítást igénylő ház ingatlanokra is. A tilalom a nem állami szervekre /szövetkezet, egyesület, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, stb./ nem terjed ki. A Vár területén lévő házingatlanokra a jelenleg hatályo rendeletben megfogalmazott tilalom mértéke változatlan, a végrehajtás során keletkezett félreértések indokolták, hogy a vegyes; részben állami, részben személyi tulajdonban állő házingatlanok is feltüntetésre kerüljenek, ahol értelemszerűen a tilalom az állami tulajdonú öröklakásokra vonatkozik. A hosszútávu lakásgazdálkodási koncepcióhoz igazodóan szükséges, hogy a fővárosban a

RÉSZLETES INDOKOLÁS