1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
231
\ mitások szerint tehát évente mintegy 2500-3000 állami tulajdonú lakás szanálása volt szükséges. A szanálási lehetőségek szűkülése miatt feszültségek feloldására - a gazdasági lehetőségek figyelembevételével - a Szanálási Bizottság szorgalmazta a társberuházói konstrukció meghonositását /ennek lényege, hogy a lakáspótlásra kötelezettek körében a Fővárosi Tanács megszervezi a társ- beruházói közösségeket és terven felül "egyéb állami" konstrukcióban megépitteti a lakásokat/ továbbá javasolta, hogy a kerületi tanácsok vizsgálják meg a régebben kiadott térpótlási határozatok teljesítését és az elmaradásokat hajtsák be. Áttekintve a Bizottság tevékenységét, megállapítható, hogy 4 működésére a jövőben is szükség van, azonban megváltozott a szabályozás számos eleme, több változás van a lakásgazdálkodás területén és más, nehezülő gazdasági környezetben kell szembenézni a feladatokkal. A Fővárosi Tanács apparátusának szervezetében bekövetkezett változások is indokolják a Szanálási Bizottság korszerüsitésének szükségességét. Ezek a körülmények indokolják, hogy a jövőben a Szanálási Bizottság a Végrehajtó Bizottság szakbizottságaként lássa el feladatát. E minőségében a döntéselőkészités szakaszában foglaljon állást, illetve döntsön a szanálás, a városgazdálkodás és a lakásvagyon védelmére vonatkozó, feladatkörébe tartozó ügyekben, egyeztesse az éves szanálási szükségleteket, véleményezze a rendezési terveket, beruházás, rehabilitációs, felújítási programokat, rendszeresen számoltassa be a terület előkészítés, szanálás és lakáspótlási feladatok alakulásáról a területi és szakigazgatási szerveket. ■ «4 ■ y- 3 -
