1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

14

f hangsúlyt a biológiailag aktiv felületek növelésére, a lakó- területi zöldfelületek fejlesztésére helyezi. Ugyanakkor gondoskodik a terv a zöldfelületek egységes rendszerben tör­ténő fejlesztéséről is az erdőterületek bővítésével, el­sősorban a pesti oldalon. Ezek jelentős része már Budapest közigazgatási határán kivül az agglomerációs övezetben he­lyezkedik el. Az általános rendezési terv biztosítja az összhangot a Budapesti Agglomeráció Regionális Rendezési Tervében e tekintetben megfogalmazott elvárásokkal. Az üdülési és idegenforgalmi tervi igénye megfogalmazásánál ugyancsak kiindulópont volt a regionális rendezési terv, el­képzeléseink, elvárásaink kielégítése. Ennek érdekében gon­doskodtunk a rekreációs területek mérsékelt növelése mellett I • a szabadidő és kiránduló központok rendszerének kialakításá­ról. Az idegenforgalom fejlesztésének igénye éppen napjaink­ban vált dinamikussá. Budapest Általános Rendezési Terve a , felmerülő igényeket fogadni tudja. A tervvel összhangban ki­dolgozásra került a főváros idegenforgalmi koncepciója szál­lodaelhelyezési javaslata, amelyről a későbbiekben még szól­i ni fogunk. Az intézményterületek kijelölésénél a cél az összvárosi ér­dekeket szolgáló magasabbszintü, nagy területigényű u.n. "zöldbe ágyazott" intézmények térbeli helyének meghatározása volt. (pl. lágymányosi egyetemi város, felsőoktatási intéz­mények, állat és növőnykert, temetők, uj egészségügyi léte- sitmények stb.) A közműhálózat fejlesztése során elsődleges a továbbiakban is a főváros beépitett területeinek biztonságos ivóvizellá- tása, mind mennyiségi (uj vizbázisok, tárolók, térkapacitás bővitése, fővezetékek létesitése), mind pedig minőségi (viznyerő területek hidrológiai védelme, vízminőségi megóvá- | sa) a terv alapkoncepciója. A viz-csatorna olló szűkítése változatlanul fontos feladat. így fontos feladat a csatorná­I ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom