1989. február 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

21

! f

33 Vkal magasabb, mint 1988-ban. Az ágazat a korábbi évek költségvetési gazdálkodása során nem részesült kiemelt támogatásban. 1989.évben azonban a többi priorizált körrel azonos mértékben nő a támogatásuk. Ezzel a főváros közművelődési intézményei, feladatellátásának feltételei mérsékelten javulnak.

A középtávú tervben megfogalmazott célkitűzések minimumám folytatódik a szabadidős sport feltételeinek megteremtése, valamint a tanuló ifjúság úszásoktatásához szükséges fedett uszoda-hálózat kialakítása. E célok megvalósítását 1989-ben a Fővárosi Tanács 44 millió Ft-tal támogatja. Az ifjúságpolitikai célokra 22 millió Ft áll rendelkezésre, melyből az Ifjúságpolitikai Alap 15 millió Ft.

Fővárosi szinten igazgatási feladatokra 1.730,2 millió Ft- ot terveztünk, mely az összes előirányzat 3 %-át nem éri el. Az igazgatási kiadásokon belül a döntő részt, több mint 90 %-ot a működtetési, ezen belül is a bérköltségek teszik ki. Az igazgatási kiadásokat is növelte a TB járulék 43 %-ra való emelése, döntően ebből adódik az 1988.évihez viszonyított 17 *-os növekedés. Számolnunk kell ugyanakkor azzal, hogy a kulturált és a

jW1* ■ '

korszerű lakossági ügyintézés feltételeinek megteremtése, a számítástechnikai eszközök alkalmazása, a jobb tájékoztatást elősegítő kiadványok, propaganda anyagok többletköltséget okoznak.

| Ama követelmény mellett, hogy az igazgatási apparátus kisebb létszámú, job- •

bán képzett és fizetett legyen, előírás az is, hogy az igazgatási kiadások

ne növekedjenek. Ezért döntött úgy az Országgyűlés, hogy az igazgatási apparátusok 6 S-os bérfejlesztésének fedezetét az egyéb működési kiadások terhére kell megteremteni.

► Ezen túlmenően előírta, hogy a Fővárosi Tanács igazgatási kiadásait 10 \kal kell csökkenteni, amelynek elérését segíti az 1989.január 1-i

hatállyal végrehajtott igazgatási apparátusi átszervezés a Fővárosi Tanácsban.

«

A mérsékeltebb kiadási lehetőség szükségessé teszi a szervezet racionalizálásán túlmenően az irányítási, vezetési módszerek korszerűsítését, a kapcsolattartás egyszerűsítését, az írásbeliség mérséklését. Ezzel együtt el kell érni - minden szinten - a szervezettség és hatékonyság fokozását, valamint a párhuzamosságok megszüntetését.

1 r I