1989. február 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
199
\r h" “• ■ IRK t A törtérolem sor in kialakult eklektikus köret nyuj-tó rar*-. S^É^j alapvetően a főváros egészéhez igazodva eklektikus marad, hiszen a kesnhbi knrnk sikerei parkrészeit megtartjuk, ese- tenkf-nt bővítését javasoljuk /pl. Kőkért - halastó/ sőt uj SjM'' Zöldfelület! javaslat szint adó elemeket is javasolunk /pl. ivókút korüli gyógypark és intenziven kiépitett sétányszakaszok/. Mégis, a tájképi parkrészek bővítésével az eklektikus kép egy nyugod- Wi A Mar9itsziget a főváros rekreációs területe, a pihenés, tabb, harmonikusabb összképpé állhat össze javaslatunk nyosportolás, szórakozás-vendéglátás-idegenforgalom közcélra mán. j szolgáló területeit kell biztosítania, meglévő táji-természeti-és épített értékeit megőrizve és felhasználva. Az átalakítási javaslatok során törekedtünk a sziget egészén, de még a parkon belül is aránytalanul magas arányú ^Rl A sziget közterüiet, amelynek jelenleg kétharmad része köz- burkolt felületek csökkentésére. . . park, eayharmad része a közhasználat elől elzárát, i 11. korlatozott hasznalatu sport- és üdülőterület, vendéglátó és A pihenőparkot funkcionálisan jói kiegészítő játszóhelyek, szórakoztató létesítmény. játszóterületek mérsékelt bővítését, ugyanakkor a sportterü1 i letek kis mértékű csökkentését, illetve közcélú igénybevéA rendezési terv javaslata a közcélú hasznosítású területek telre alkalmassá tételét irányoztuk elő. Helyet biztositotarányának nnvelese elsősorban a pihenőpark javára, a parkba. tünk az egységes, folyamatos parti sétányok részére, ágyazott, annak funkcióját kiegészítő létesítmények megőr7pcp V/ P l A sziget kialakult szerkezetén, úthálózatán nem változtatunk, de javasoljuk a szerkezet világos feltárása, az ide- A oa. kalaki tásban a sziget virágkorát jelentő, József főher- genforgalom érdekében a differenciált kiépítést és a sziík^RkRrtRSZe Manyar György által 1B70 és 1900 között séges kapcsolatok megteremtése mellett a feleslegesek megf||p?! alkotott kialakítást tartjuk mértékadónak, mivel a növényzet szüntetését. |sj|||j ePy része és a növényzet által alkotott térfalak e kort tükR rözik; és a mai iSényeknek is ez a "tájképi kert" felel meg j. Sétányok javasolt rekonstrukciója a legjobban. Ezért a későbbi jelentősebb parkalakitások közül az e korhoz ioazodókat véljük megtartandónak. Az idegen Az utvezetés jellemzője a sziget jellegéből fakadó É-O-i elemek egy részét - pl. az e helyen eltúlzott méretű geomet- irányú hosszanti sétányok és az ezeket harántoló összekötő rikus klalakitásu "Virágoskert"-et, a sportterületek egy sétányok rendszere, részét, a klubház jellegű létesítményekhez csatolt kerteket fokozatos átalakítással, kisebb korrekciókkal javasoljuk hasznosítani, a tájképi kertbe bekapcsolni. Nem kívánunk mü- emléki jellegű parkrekonstrukciót, csupán az a törekvésünk, hogy az eredeti kialakításnál előnytelenebb parkrészeket ne stabilizáljuk. 0--„-J L ' —jL _ ^-------------------------------■-------------—■—* —1------ —- ...... ■ 1 11 ’ 1 " M l ii m w ^ ' ■ ~ —— - — y
