1988. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
23
) A többletköltségek "kigazdálkodását" nem lehet az intézményekre hárítani, hiszen ez már jelenleg is azt jelenti, hogy sok esetben a rendeltetésszerű karbantartási, beszerzési feladatokat hagyják el, de a szükségesnél lényegesen kevesebbet fordítanak a működtetés más elengedhetetlen feltételeire is, mint pl: tisztítószerek, textíliák, fogyóanyagok, stb. Ezért a változatok kidolgozásának célja az volt, hogy több fokozatban javaslatot tegyünk a városüzemeltetési és az intézményi elóirányzatci.v további reálérték csökkenésének mérséklésére, illetve egyes kiemelt tqrlile teken annak megakadályozására. A számításc-knál figyelemmel voltunk *.? 1988.évi árváltozásokra, valamint arra, hogy az állami költségvetés 13c . évre 12-15 %-os fogyasztói árnövekedést prognosztizál. • I. változat ,, A működtetés tekintetében elsősorban 1988. évben az állami költségvetés által is vállalt kötelezettségek 1989. évi kihatását vettük számításba. így az alapváltozat tartalmazza az 1988. évi központi intézkedések többletének és a hálózatbővítéseknek éves szintű összegét, valainint az 1989. évi egészségügyi, szociális és oktatási hálózatbővülés működtetési normatíváinak időarányos részét. Az automatizmusokat az állami költségvetés által számitott mértékben tpr- talmazza ez a változat, tehát csak a kiemelt területekre - egészségügy, ’ szociális ellátás, oktatás, kulturális szolgáltatás, valamint a jog- és rendbiztonság - építettük rá a dologi automatizmust 8 %-os mértékben, vpiö mint a 6 %-os béremelés forint fedezetét. A dologi kiadások 8 %-os növelése azonban még a rendkívül alacsony 1988. évi reálérték tamásához sem elegendő. A változatokban az előirányzatok növekedését az 1988.évi bázis elóiránytatokra számítottuk. Ennek biztosítása is gondot jelentett. Egyes fontos é&> I ■ tartós feladatokat ugyanis 1988.évben csak időleges, átmeneti pénzeszközökkel tudtunk finanszírozni. llRi ^ 'IR * 8 -
