1988. október 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

54

f -2 I. 1./ A fővárosi kereskedelem bemutatása

A főváros kiskereskedelmi áruforgalma 1987. évben 174,2 milliárd Ft volt, melynek kb. 76 \-a az állami, 16 *-a a szövetkezeti és 8 H-a a magánkereskedelemben realizálódott. A főváros részaránya az országos forgalomból 27,2 H.

A fenti forgalom 17.022 üzletben (ebből: 1565 a 46 vásár- csarnokban és piacon) 1951,8 ezer m2 bonyolódott. Ez a kereskedelmi hálózati alapterület 20,5 *-a a országosnak. A hálózatban dolgozók létszáma 61,8 ezer fő volt. Tehát a fővárosban mind az üzletek, (1 m2-re jutó forgalom Budapesten 98,5 ezer Ft/m2 országosan = 73,6 ezer Ft/m2), mind pedig a hálózati dolgozók leterheltsége (1 főre jutó éves forgalom Budapesten = 2818 ezer Ft, országosan = 2270 ezer Ft) jelen-* tősen meghaladja az országos átlagot. (A főbb ellátottsági mutatókat a melléklet tartalmazza.)

A VII. ötéves tervidőszak áruforgalmi célkitűzéseiben 36,9 \-os folyó áras és 9 %-os változatlan áras növekedést prognosztizáltunk. Az első két évben az előzetes elképzelésekkel szemben a tervezettet meghaladó volt az áruforgalom növekedése.

4 Az adó- és árreform bevezetése az ez évi lakossági kereslet

átrendeződését váltotta ki, a forgalom csökkenő tendenciát mutat. Az árszinvonai kb. 18 \-os növekedése mellett egyetlen árucsoportban sem mutatkozik volumen növekedés. Az év eddigi tapasztalatai szerint mind a keresleti, mind a kínálati irányzatok a korábbiakban megszokott folyamatoktól lényegesen eltérnek. A fogyasztáson belül nőtt az élelmiszerek részaránya (annak ellenére, hogy a forgalom volumene csökkent,)

, a ruházat részaránya tovább csökkent és a vegyesiparcikkek

korábbi dinamikus növekedése is megtorpant. Ebben szerepet játszanak természetesen a kínálatban mutatkozó hiányosságok is. (Egyes tartós fogyasztási cikkek, építőanyagok, méteráruk, stb.) Ez az átrendeződés a vállalati áruforgalmi munkában nehézségeket okozott.

> 2•/ Egyes árucsoportok kínálatának helyzete, javaslatok

A lakosság áruellátása összességében kereskedelempolitikai célkitűzéseinknek megfelelően fejlődött, az árukínálat többségében rugalmasan alkalmazkodott a lakosság igényeihez, tehát jónak mondható. Ebben nagy szerepet játszik a fővárosi kereske- delmi vállalatok és szövetkezetek tevékenysége, valamint az áruellátás kiemelt politikai jelentősége.

i Alapvető fontosságú feladat a lakosság kiegyensúlyozott, zavartalan, folyamatos élelmiszerellátásának biztosítása. Ezen belül: annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős sütőipari rs- konstrukciók valósultak meg, továbbra sem megoldott sütőipari termékekből az igények kielégítése, sem minőségben, sem választékban, ami jogos lakossági panaszok forrása.

I I ^