1988. október 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

29

■ — > ——— —» ■ ""

f —,

í

II I

Íj ' 11 '

ellátás mellett szállást is igénybe vehessen, ha arra feltétlenül szükség van.

Az értelmi fogyatékosokról történő gondoskodás társadalmi negsegitésére kezdetben egyetlen jó megoldásnak a számukra létesített bentlakásos intézmények kialakítása volt.

/Egészségügyi gyerekotthon, kisegítő iskola, foglalkoztató, továbbképző iskola, szociális foglalkoztató, védőnunkahely, i szakosított szociális otthon/.

, Az intézményi fejlesztések igényektől való nagy lemaradása miatt

/pénzeszközök hiánya/ kisebb költségigényű, de ugyanakkor

megfelelő hatékonyságú habilitációt biztositó ellátási formákat kellett kialakítani.

Minden korosztály és sulyossági kategória esetében a \j lakóterületi gondozási formák kialakítását tartjuk szükségesnek,

1 mert a kísérletek is azt igazolják, hogy az értelmi fogyatékosok

saját lehetőségeikhez mért legmagasabb szintű társadalmi

Jbv * I

integrációja akkor várható, ha életritmusuk és a társadalmi környezettel való érintkezési formáik hasonlóak az életkornak I megfelelő ép, egyészséges társakéval.

A középsúlyos és súlyos értelmi fo'gyatékosok részére - amennyiben I a családi háttér ellátás feltételei biztosítottak - az Értelmi

Fogyatékosok Napközi Otthona - /Fiatalok Napközi Otthona/ megfelelő gondozási forma, mely egyaránt kedvező a szülők és gyermekek részére.

A pontos igényeket ilyen irányú gondoskodásra nem ismerjük, de a

^ ^ jelenlegi helyzet becsült adatai alapján a főváros területén 8-10

értelmi fogyatékosokat gondozó napközi otthon /200 férőhely/ létesítését tartjuk szükségesnek a tervidőszak végéig.

I

1987. évben a XV. kerületi tanács létrehozta a főváros első

|

ÍL felnőtt értelmi fogyatékosok napközi otthonát 25 hellyel, a

XVIII. kerületben egy 20 férőhelyes napközi otthon kezdte meg l: v' működését.

Az I.-II.-XII. kerületi tanácsok közösen keresik a lehetőséget a

H ■

1