1988. október 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

23

i

Hasonló támogatásra szorulnak azok az idős házaspárok, ahol a férj, vagy feleség alacsony nyugdijából ketten élnek. A rendkívüli segély kérelmek leggyakoribb inditéka az alacsony nyugdij, a megélhetési, étkezési gondok, a magas lakásrezsi . különösen a téli hónapokban.

A jövedelmek reálértékének csökkenése miatt azok a családok, akik

1 •

kezdetben még támogatni tudták idős szüleiket, mind nagyobb számban kénytelenek a támogatást csökkenteni, sok esetben megszüntetni saját és családjuk eltartásának nehezedő gondja miatt. •

Ez a tény is arra kötelezte a kerületi és Fővárosi Tanácsot, hogy • I

a rendkívüli segélyezésre forditott pénzeszközöket évről-évre növeljék. / l.sz. melléklet /.

A Fővárosi Tanács VII.ötéves tervidőszakára a rendkívüli segély összegét évenként 6-8 \-kal javasoltuk növelni. 1987-ben ez az

»

összeg már nem volt elegendő a jogos igények kielégítésére. A rendkívüli segélyezésre, üzemanyagköltségre és a szociális étkeztetés biztosítására részben központi keretből, részben a Fővárosi Tanács pénzeszközeinek átcsoportosításából 46 804 ezer Ft. pótelőirányzatot kaptak a kerületi tanácsok.

|

1987. évben a szociális ellátásra forditott összegek az előző évihez képest 40 %-kal, ezen belül a segélyezési lehetőségek 50 \-kal növekedtek. Ezzel bővült és javult a szociális támogatás, ami azonban nem tudta teljesen ellensúlyozni a kedvezőtlen

, hatásokat,

a nyugdijak reálértékének csökkenését, az áremelkedéseket.A Fővárosi Tanács alapvető prioritási követelményéből kiindulva

1988. évre a szociális segélyezés kiadási előirányzatát mintegy 35-40 %-kal tervezte növelni, de a növekvő igények figyelembevételével ez nem elegendő.

Előrejelzések szerint 1991-ben Budapesten 150-180 ezer főnek lesz 2 600 Ft., vagy annál alacsonyabb az egy főre eső jövedelme és ez

H

—— - - 5 -