1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
231
[■HB r~ HHHHHHHI —i ! I Értékelés A sűrűsödő hálózatok központiéban a főváros térsége áll, amelv ntár ma is az egyik Budapesten a vezetékes energiahordozók szállítási rendszerei közül csak a villamos- legnagyobb yillamosenergia logyasztóhely a legnagyobb laksűrűségéből és kondort energia hálózatai épültek ki a terület jellegének megfelelően. Ezek a hálózatok az igényéből következően a nem termelő szférában, amellett a térségre prognosztizált utóbbi években megnöyekedett villamosenergia igények biztosítására csak korién. feldolgozóipari szerepkor bővülése is további fokozatos villamosenergia igény zott mértékben alkalmasak. Főként azon területek ellátása jelent problémát, ame növekedés, jelez ugyanerre a területre. Hasonló okokból eredően a földgázigények l lyek átértékelődtek (zártkertből lakóterület) és intenzíven megindult a fejlődésük. növekedésével és sűrűsödésével lehet e térségben számolni. A harmadik vezetékes Ezek általában a meglevő láppontoktól is távol esnek. Távfűtőhálózat általában a energiaszállító rendszer: a távhőellátás hálózatainak legnagyobb hányada és teljesít lakótelepek területén épült ki, ami mellett legtöbb esetben földgát hálózat is üzemel. ménve 32 °r«39t»" * - * főleg a déli térsége - területére esik már ma is. Kivételt csak egy-két viszonylag még kisebb lakótelep (pl. a Gazdagréti,* Római úti, Természeti adottságok, helyi erőforrások tekintetében nem gazdag a térség. A Duna a Káposztásmegyeri) képez, ahol a villamosenergia mellett csak távfűtőhálózat léte- vize mint az energiaátalakítási technológiák nélkülözhetetlen eleme jöhet számításba, sült. A hőtermelőbázisok (fűtő- és fűtőerőművek) nem mindig ott rendelkeznek szabad kapacitással, ahol a terület hőigénye azt szükségessé teszi. A gazdaságosabb Kisebb jelentőségűek mint hőenergia források ma még a térség termálkútjai, és a üzemeltetés és a hőtermelés kihasználása érdekében megkezdődött a főváros terű napenergia hasznosítása szempontjából kedvezőnek ítélt pesti oldal napos térségei, létén a bázisokat összekötő (kooperációs) vezetékek kiépítése (Észak-Buda és Zá a budai hegwidék ideális mikroklímájú völgyei, a hegyoldalak déli lejtői, s az por u.-i fűtőmű, Újpesti Hőerőmű és a XIII. kerületi bázisok között), s a földgáz ovezet bio9áz hasznosításra alkalmas létesítményeinek (mezőgazdasági kis , közép elosztóhálózat dinamikus bővítése a fővárosban és az agglomeráció térségben. és nagyüzemek, hulladéktárolók stb.) térségei. A fővárosban a három elosztóhálózattal (villamos, távhő és gáz) rendelkező területek Műszaki adottságok, energiaellátási rendszerek tekintetében már jóval kedvezőbbnek mellett sok helyen csak a villamosenergia hálózatai épültek ki. Ezek elsősorban a ítélhetö a 'ehatárolt agglomeráció térsége, mivel ide valamennyi országos alaphálózati pesti peremkerületek (XVI., XVIII., XX.) és a XXI. kerület területére esnek. Ezek- alrendszer betáplál, a meglevő helyi energiatermelő (hő és villamosenerg.a) és átben a kerületekben a vezetékes energiával fűtött lakások aránya alig haladja meg alakító bázisokon felül. a 30%-ot, a II. és V. kerületben levő 90%-kal szemben. Az egyes ágazatok különböző szintű igényeinek kielégítésére valamennyi hagyomá i ' Az energiahálózatok kialakulatlansága miatt ezeken a területeken a fűtőolaj tüzelésű nyos energiarendszer szervezetei fokozatosan kifejlesztették a maguk bázislétesít berendezések szolgáltatják a hőenergiát a lakások 20-30%-ában. ményeit. táp és elosztóhelyeit, valamint az ellátási hálózatok hierarchikus felépítésé nek csaknem valamennyi elemét, így: \ 1982 óta elkezdődött a lakosság pénzeszközeinek bekapcsolása az elosztóhálózatok - a villamoshálózatokat, kiépítésébe. Ennek határt szab a még ellátatlan területeken a bázisok és a táppontok, - a gázhálózatokat, valamint a tápvezetékek hiánya. - a távhőellátási rendszereket, a ttt * * -i ai tó* ., . , ... ..... - a nem vezetékes energiaellátások kereskedelmét és szállítási rendjét. A főváros területén vezetékes hőenergiával még ellátatlan területek:- Budán: Pesthidegkút, Kelenvölgy, Kamaraerdő, Az energiaellátási alrendszerek (a villamosenergia-, a földgáz-, városigáz-, távhőellátás- Pesten: Pestimre, Pestlőrinc, Rákoshegy, Rákosliget, Árpádföld, Kisszentmihály, különböző szintű hálózatai) — a fejlesztési igényektől és egyre bővülő felépítési- Csepelen: Királyerdő. szerkezetük, táp- és elosztópontjaik, újabb gerincvezetéki íveik, ill. körvezetékeik _ . . . „ ... .,tó ,. , telepítési lehetőségeitől függően — egyre inkább tágabb körzetben igényelnek egyre Budapesten az energiafelhasználás szempontjából a stagnáló kerületek vannak i túlsúlyban. Energiafelhasználás csökkenést jelez a III., X., XIV. és XXI. kerület nagyo terű etet. fogyasztása, növekedést mutatott ki az V., VII. és XVll. kerület mérlege, az 1980. A műszaki—fizikai szerkezet energiarendszrei időrendben előbb egyedi táppontokévihez képest. ból táplált regionális hálózatokból álltak, szorosan a főváros energiaigényeinek .... . . ... , . . , ... . „ ■ „ kielégítésére (erőművek, gázgyárak, távhőbázisok előbb csak a belterületen). A villamosenergia felhasználás csaknem valamennyi kerületben különböző mérték . . .... , . x , . ... , , ,. .... , ... I . . .. .. . ., , , Az energiahálózatok fejlődésével megépültek az országos, majd a nemzetközi hálóben, de mindenütt növekedést mutat, ami ugyancsak az 1980. és az 1985. évben . . . . . X1 . _ , . . . .. . .. tó a .......... zatba kapcsolt hazai vezetékes szállítórendszerek villamos, kőolaj, földgáz, szénvégzett prognózisokat igazolja és összhangban van az országos tendenciákkal. ... x; ,, . A A * tó A| Aa ... A , aA h idrogén termék) és összefüggő hálót alkotnak az ország területén, áthidalva az ENERGIAELLATAS energiaforrások helye, az energiatermelő helyek és a nagyobb fogyasztóhelyek- mint például Budapest és agglomerációja - közötti távolságokat (2.12-1 ábra). Az elmúlt évtizedekben elsősorban a keleti kooperációt létrehozó orszáaos hálóza- _ . .... . . . . . »,. .... . . . , ... . .. 7* . , Ezek az alaphálózatok csupán elérik vagy érintik az intenzív agglomerációs gyuru tok, koztuk az energiát szállító rendszerek épülték ki, előbb a nemzetközi egyesi- , 1X ... x . x , X1JX , , a ,a a a . ^ ... ...„. . a la * ö-in a Artrt.w tó aij . é *tótó - a 43 település - területét. A táppontok, például az olajfinomító, a transzformátortett villamosenergia szállító rendszer részeként a 220 es 400 kV-os hálózatok, később l Hinn/ionu/ oon/ionLwt a a. ja a,, a l a.- alj a-»co n/ l-a aa n . a tó a ...... a állomások (400/120 kV, 220/120 kV), a gázátadó állomások, regionális szénhidrogén a 750 kV-os összeköttetés. Ezzel párhuzamosan, még dinamikusabb fe lesztéssel t .. . , . . t a la lla a* . x ' . x UX1X .A. u L. a ■ • • l* -i . alj a . * a.., a termek telephelyek, és e bázisokból indított főelosztó és elosztó hálózatok is valósultak meg és napjainkban is bővülnek a szénhidrogének csővezetékes szállító . . . .X1_ , x , ^ . ... , * l* . la. . • *■ u a . tó *..* . a a. tó a . a . zömmel az agglomerációban és nem a beépített belterületen épültek. A biztonságos rendszerei; a kőolaj, a földgáz, különböző kőolaj termék hálózatok. „a a a l a ^ a ■ *a ,* j . j. , • energiaellátás részben már elhatározott, /ovóben épulo rendszerei pedig még inkább A Duna menti országok összehangolt vízhasznosítási programja ugyancsak meghatá a mai alap és főelosztóhálózati ívekkel, gyűrűkkel párhuzamosan távolabbra, az exrozó hatást gyakorol a főváros közlekedési, vízi és energiaellátási kapcsolataira, tenziv agglomerációs térségbe kerülnek. A nagyobb távlatban épülő hálózatok érintik ezeket a nagymarosi vízlépcső építésével és működésével járó pozitív és nega (400 kV, földgáz) és az energiatermelő bázisok (hő- és villamosenergia) helyét pedig tfv hatások is. még tágabb városgyűrűbe telepítve tervezik (erőművek, alállomások). i 50 i ! - 1 MM L-— i
