1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
326
■■■ ~i BH ! I FŐVÁROS ÉS AZ AGGLOMERÁCIÓ KAPCSOLATA, EGYÜTTES VÍZIGÉNYE .... x. . , .. . . f következtében keletkeznek. Itt a magas talajvíz miatt a szennyvíz elszikkasztása A „ . . . _ , . , ... te* te x i . nehéz, illetve csak közvetlenül a talajvízbe lehetséges. A szennyvízelvezetés kiépítéi A Szentendrei sziget és Csepel sziget víznyerő területeit a főváros es az agglomeráció ' . _ te,.—„ ... ... .... ... , . . . . * , te . ... L x . se mellett mérlegelni kell a felszíni vízelvezetés megoldását is. Uj parcellázások során ytokincsének kell tekimen,. A vízellátó. kapcsolata, távlatban meg at agglo- e| ^ a; utak magassági SMbá(yo!ását is hogy újabb lefo,yásta|a„ terümeráció határán is túlnyúlnak. letek ne keletkezhessenek. A vizsgálati fejazetben leírt településeken felül, az agglomerációs községek jelenlegi A területrendezési elképzelésektől függően jelentős főgyűjtőket, gyűjtőket és szivízfelhasználása megnő, illetve további települések kapcsolódnak a vízhálózati rend vattyútelepeket kell építeni, amelyek a további lakásépítés alapfeltételei. A 14. sz. szerhez A főváros vízbázisait és e hélőza.hpz, illetve vízbázisokhoz távlatban kapcso tervlap ™,különbozteti azokat a főgyűjtőket, nyomócsöveket, amelyeknek a megte apu ossz uggáeeit . sz. ra tarta mazza. építése a mőszakigazdaségi feltételek mérlegelésével hosszú távra illetve nagy távra A Fővárosi Vízművektől történő vízátvétellel ellátandó települések sora távlatban várható. Az ellátatlan peremkerületeket be kell kapcsolni a csatornázási rendszerbe. 3 lényeges ponton bővül: Szentendrénél, Dunakeszinél és Érd, Százhalombatta Az elavult közcsatornák és szivattyútelepek átépítését gyorsítani kell. A közlekedési térségében. A szentendrei vízátvételnél alternatívaként figyelembe kell venni a Soly- és városrészrekonstrukciókkal összehangoltan a csatornákat is fel kell újítani, már, Üröm felöl való ellátás lehetőségét. „A főváros szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása programja" (1985) rögzítette Az agglomerációs települések vízigénye. a szennyvíztisztítók vízgyűjtő területét és azoknak az agglomerációs településeknek A települések engedélyezett vízkontingense jelenleg: kb. 53 e m3/d. Az érvényes a körét, amelyek a fővárosi hálózatokon keresztül a szenny víztisztítás szempontjából , megállapodások szerint 1990-ig 29 e m3/d újabb vízkontingenst kell az agglomeráció a három telephez csatolhatók. részére biztosítani. Az 1990-es évtől az ezredfordulóig pedig további 75 e m3/d többletvízigénnyel kell számolni, így 2000-re az agglomerációba 157 e m3/d vízmennyiség kerülne átadásra (A budapesti agglomeráció regionális rendezési tervének A CSATORNAHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI PROGRAMJA adatai szerint.) A csúcsfogyasztásból számolt átlagfogyasztás 112 e m3/d. Jelen fejezetrészben vízgyűjtőterületenként ismertetjük a szükséges fejlesztéseket. A főváros és az agglomeráció becsült vízigénye az ezredfordulóra: átlagos vízigény: 1050 e ♦ 112 e * 1162 e m3/d csúcsvízigény: 1470 e ♦ 157 e * 1627 e mJ/d 7. * . , . * Vízgyűjtő területe az Aranyhegyi pataktól Északra fekvő terület. 3 112 CSATORNÁZÁS A térségben lényegében csak a lakótelepek (Békásmegyer, Pók utca, Ernőd utca környéke) csatornázottak (egyesített rendszerei). Budapest stenrry és csapadékvizeinek befogadóra a hegy és vízrajzi adottságok mi- A Békésnygyeri lakótel.p hálózaténak végpontján szivattyútelep épült, mely táv«. a Duna. A Duna főváros fölötti szakasza erősen szennyezett, amit tovább növel l,,ban a méretezett kapacitáséig a tervezett ÉszakOudai főgyűjtőbe emel a budapesti szennyvíz ét, továbbá illetve jelenleg háromszoros hígításig a Duna sodorvonalába nyom, nagyobb hígítás esetén a zárporvizeket parti kitorkolással továbbítja a Dunába. A tér- A fajlagos vízfelhasználás és csatornázottság arányának növekedése miatt a Duna ségben tervezés alatt áll a Mocsáros dűlői lakótelep, csatornahálózata szintén egyesivízminősége fokozatosan romlik, ezért környezetvédelmi és vízellátás fejlesztési tett rendszerű lesz. okok miatt a teljes agglomerációs térségben a szennyvíztisztítás megoldása halasztbatfltlan Az észak-budai főgyűjtő végpontján van a szenny- és csapadékvizek átemelésére az . te* a • /, te •. te te . x X.- tó x„ X .. tó , igeiglenes Pók utcai szivattyútelep, melyet végleges kapacitásúra ki kell építeni, miA fővárosi csatornamű fejlesztésének végcélja az, hogy a főváros teljes beépítendő , . .. . . ' , . ' ' . * . . ^ * • / • , X tóteTte * .X. . tó vel távlatban ez fogja az észak-budapesti tisztítótelepre juttatni a szennyvízcsucsra területéről a szennyvizeket zárt csatornahálózat gyűjtse össze. Ez alól csak ott tehető , » -* ^ • Á - _.* , . ■ xx . tó . . , .tej-tóte tó * . tó x , te* -.4. méretezett kapacitásáig terjedő vízmennyiséget. kivétel, ahol laza (családiházas, kertes) beépítés marad, és a szennyvíznek elszikkasz tó..,, ... . .. ! , '. . . te. tó i. • „ ... _ x xtó x . , . • • X é . X . . Meg kell építeni a Monostori úttól a békásmegyeri szivattyútelepig az észak-budai tása a kedvező talajadottságok következtében a felszín alatti ivóvíz-készleteket nem .. ..... . „ x ... Y-tóte * -i . * x x.- . tó , , , . _ ' ^ X , X » . X ... X . főgyűjtőt, ezzel megteremtve a csillaghegyi családiházas terület csatornázási lehekárosítja. Egyes alacsony beépítésű peremkeruletrészek kivételével a csatornázás tőséaét is távlatban is egyesített rendszerű, tehát a hálózat a főváros túlnyomó részéről a csapa dékvizeket is elvezeti. A vízgyűjtőterület Északon fogadja Budakalász, Délen a Bécsi út mentén Solymár, v * * tóte.x . tó-. „4X.X ..............tó . « r. -..-x X,tó Pilisvörösvár, Pilisborosjenő és Üröm szennyvizeit. A csatornahálózat kiterjedésével a jelenleg elvezetett közel 1,0 millió m3/d becsült szárazidei szennyvíz 2000-re 1,1—1,3 millió m3 -re emelkedik. Elérendő cél a főváros- A Szentendrei regionális rendszer csatlakozását a békásmegyeri hálózathoz az ezredban a csatornázott lakások arányának 84,6%-ról 90-92%-ra emelése 1985 ben forduló körül meg kell oldani. A szentendrei szennyvíztisztító telepnek távlatban % a főváros beépített területének 64%-a volt csatornázva, ezt 2000-ig legalább 70%-ra nincs területi bővítési lehetősége, a rácsatlakozást indokolja még a parti szűrésű kívánatos emelni. kutak, a Római part, és a teljes budai partszakasz védelme is. Kiemelt feladat a szenny- és csapadékvíz elvezetése a lefolyástalan (mély ) területek- A Főváros azonban nem tudja fogadni a szentendrei vizeket az Eszak-budapesti ről. Lefolyástalan területek részben természeti adottságok, másrészt hibás mester- tisztítótelep III. ütemének elkészülte előtt. A fogadásra vonatkozó vizsgálatokat séges beavatkozás (feltöltések, árkok megszüntetése, illetve rendezetlensége stb.) csak az előző két ütem megépülte után lehet elkészíteni. j [ j . 'bt'L 6 97 1 i
