1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
322
p r~ ~i i ' 1 A 80-as évek végétől kezdve várhatóan megjelennek az előfizetői zsinór nélküli táv- A teljes mértékben a Duna folyamra alapozott víztermelő rendszer azt is jelenti, beszélő készülékek (CT) is, ezek kis hatókörzetben biztosítják a hagyományos tele- hogy a termelt víz mennyisége és minősége alapvetően függ a Duna vizének minöfon-szolgá Itatást (max. 200 m). ségétől, mennyiségétől és hőmérsékletétől. A Duna vízminőségének megóvása, to> vábbi romlásának megakadályozása, egyéb szempontok mellett a vízellátásnak is fontos érdeke. i 3.10.5 MŰSOR ELLÁTÁS A VÍZMÉRLEG ALAKULÁSA 2000-IG 3.11-1 táblául A Magyar Posta célkitűzéseinek megfelelően — már a VII. ötéves terv során is - javí- r “ tani kell a rádió és a televízió műsorának vételi lehetőségeit, fejleszteni kell a rádió és Vízfogyasztás ^^kapacitás^™1**1 Kihasználtság televízió műsorsugárzás feltételeit. --- . — - , - ■ ■—--------E nnek értelmében Budapesten IV. sávú adó kapcsolódik be a TV I. műsor sugárzásé- 1503e m3/d 85% ba, folytatódik az átjátszó adók telepítési programja, melynek keretében Úbuda-Ujlak térségében üzembeállítanak a TV I. és II. műsor vételét javító átjátszó állomást. 1 ,c,q i(. afWL . . i jo/ 8 m lo 1 Mö 6 m lo A müsorszétosztási feladatokkal kapcsolatosan kábeltelevíziós mintarendszer is léteü| 2000. évben 1627 a m’/d 1550em3/d 105% 2000-re a TV műsor sugárzásában várhatóan megjelenik a műholdas adástechnika. L———.———JL—Az új szolgáltatások terén támogatást kapnak a meglévő adóhálózatok többszörös kihasználása révén alkalmazható kiegészítő információs rendszerek (képújság tovább- A vízhiánV lehetőségének kizárása a második 100 ezer m»/d teljesítményű felszíni fejlesztése, rádió személyhívó hálózat üzemi alkalmazása, közlekedési rádió stb.). vízmű 2000-ig történő megépítésével, vagy a déli vízbázisok fejlesztésével lehetséges. A rádióműsorok hosszú időn keresztül mind a jelenlegi 70 MHz-es, mind az új 100 Tehát a jelenlegi állapotokhoz viszonyítva lényeges változás, hogy a Csepel-szigeti s . MHz-es frekvenciasávban párhuzamosan kerülnek sugárzásra, biztosítva a vevőkészü- termőtelepek részesedési aránya a termelésben számottevő mértékben növekszik, lékek használhatóságát. továbbá a parti szűrésű víz egy részének tisztítására is szükség lesz. Az 1600-2000 A műsorszóró, valamint a vezeték nélküli távközlési létesítmények védelmével és a ^A méretű alacsony nyomású vezetékrendszert, mely a kitermelt vizet a főtelepekkörnyezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat az érvényes rendelkezéseknek megfe- re szá,,ítia» tovább kell növelni és bővíteni kell a termelő gépházak kapacitását: lelően kell a távlatban is megoldani. Halásztelek II. Ráckeve II. (Csepel IV/1, IV/2, IV/3), Lórév (Csepel V/1), Makád • f (Csepel V/2.). 3.11 VÍZGAZDALKODAS átemelő gépház fejlesztések Hosszú táv (2005-ig) 3 111 VÍZELLÁTÁS A budai IV'sz' ""Vomócső I. ütemének építéséhez kapcsolódóan. — III. Solymárvölgyi úti gépház (Pesthidegkút felé emel I. lépcsőben) a tx a ^ ^ , ...... . .. ■ .... ... — III. Vadászles utcai gépház (Pesthidegkút felé emel II. lépcsőben) A főváros és részben az övezet térsége vízellátásának bázisa - mint ezidáig - ajo- .... . . . 7* . . . ... . . . . ... .... - III. Aranyhegyi átemelő gépház _ vőben is a Duna lesz, melynek pleisztocén korú homokos kavics partja át agosan . , ’ . Z,, ... ... ,„a_al. l. iaja * .» oc 3/^/tó A xaA- a, tó. .a a A tó. w MA e , A budai IV. sz. főnyomócső II. ütemének építéséhez kapcsolódóan: 15-25 000 m3/d/km jó minőségű ivóvíz kitermelésére adnak lehetőséget. Északon a . . ... Szentendrei-szigeten a parti szűrésű víznyerési lehetőségek fejlesztése befejeződött. - 1 ,""trov dt'9®P 2 a a » a. L. * * a - /tó. a .. . ... Szabadsághegyi II. átemelő rendszer építéséhez kapcsolódóan: Ezzel az eddig túlnyomórészt északi irányú vízbeszerzés mellett előtérbe került a . , 7 . , al. » .... _ , . .. . _. . . . . . . . ........ _ XI. Dayka G. utcai gépház meglevő zárkamrában) d éli, Csepel-szigeti víznyerőhelyek igénybevétele. Itt azonban számolni kell a kitér ~ y 8 . . ., . 9 melt ivóvíz kezelésével, vas és mangántalanításának szükségességével is. A főváros - X . u., nty u., jci u ig p ^ víztermelő telepei víztermelésének 84%-a az övezet területéről származik. — XVll. Ferihegyi úti gépház bővítése a r» . , ... a . /.tó ..-tó • . . tó »,. — XVll. Pesti úti medencéhez tartozó gépház A Duna balpartján, Káposztásmegyertől északra működik a jelen eg 200 000 m3/d ... „ . * ,. . , . „ • *.• . . , *__*__a a • a. a . , • , % c Y tó . a tó* , a. i -a - - XXII. Budafoki alsó zónában a Dózsa György úti tervezett medencéhez tartozó kapacitású Nagyfelszíni vízmű. Ennek kapacitásbővítéssel egyuttjérű rekonstrukciója megkezdődött, a bővítés 1991-re 50 e m3/d, 2000-re pedig újabb 50 e m3/d ® 2‘ többletteljesítmény, tehát az ezredfordulóra a kapacitása eléri a 300 000 m3/d értéket. Ezen kívül szükség van ebben a körzetben még egy, legalább 100 ezer mJ/d GERINCVEZETÉKEK ÉS FÖNYOMÓCSÖVEK kapacitású felszíni vízmű létesítésére. Helyét a jelenlegi felszíni vízműtől északra Hosszú táv (2005-ig) biztosítottuk. A vízmérleg szerint e nélkül 2000-re vízhiány jelentkezik. Természete sen végső megoldás újabb vízbázisok feltárása és bekapcsolása a főváros vízellátási ~ l _xl- Karolma úti gerincvezeték a Sánc utcai me enc ig rendszerébe. így fel kell tárni a Csepel szigetről D-re a Duna bal partján Tas és Gé - IIVA Mikes utcai medence töltővezetéke derlak közötti homokos-kavics rétegeket. * - Köfeitöi medence "Itővezetéke í 92 'I <-111 j ™ —--------------------------------- ~
