1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

286

■■Hl r~ fifiHHHIn I

i

| • igény is párosul, amit a kitelepítéssel felszabaduló területeken célszerű kielégíteni, A gépipari fejlődési prognózis:

[ melyeket a program (ipari tervlap) tartalmaz. A kisszervezetek fajlagos helyhasz- - A gépek és gépi berendezések gyártása alágazatban - ha igen mérsékelt ütem> nosítása (az adófizető képességhez hasonlóan) jóval meghaladja a nagyszervezete- ben is — a létszámigényes termelés vidékre települ, vagy megszűnik. A főváros

, kéét. ban elsősorban a nagyobb értékű és automatizáltsági fokú termelőeszközök teA budapesti ipar jövőbeni fejlődését, termelési volumene növekedését meghatá- lepítése történik. A létszám a fővárosban az átlagosnál jobban csökken.

’ mzzik: - A közlekedési eszközök gyártása alágazatban kismértékben nő a budapesti- az iparban foglalkoztatottak létszámának az átlagnál nagyobb ütemű csökkenése ipar a budapesti termelés növekedése az alágazat átlagát meghaladja,

a prognózisok szerint. Várható, hogy ezen belül az állami iparban a létszám gyor- ltt a legjelentősebb az állóeszközök fejlesztése is. Általában az új fejlesztésű

sabban,a szövetkezeti iparban mérsékeltebben csökken, termékek gyártása koncentrálódik a fővárosi üzemekben. A munkaerőigényes- az ágazati szerkezetnek a feldolgozó ágazatok javára történő további módosulása, termékek gyártása és technológiái fokozatosan vidékre települnek. Fémtömegvalamint az egyes gyártási ágakban a gyors munkaerő csökkenés által kikényszerí- cikkflk gyártása alágazatban a termelés növekedése Budapesten mérsékelt lesz,

tett jelentős intenzifikálás, a munkaerő technikával, technológiával történő tuda- a föváros szerepe csökkenő. A létszám várhatóan a budapesti ipar átlagát

tos kiváltása, a munkahelyek egy részének megszüntetése, ill. áttelepítése, aminek megtaladóan csökken.

eredményeként a fővárosi ipar termelése az ipar egészének átlagánál feltehetőleg „ . . , ...

bb ked k villamosgépipar erőteljes budapesti koncentráltsága már a korábbi tervidőgyorsa an nőve i . szaktan is mérséklődött. A szelektív-intenzív fejlesztés politikája célul tűzi ki

Az egyes ágazatokban, főbb gyártási ágakban a fejlődés, ill. visszafejlődés irányai a savas akkumulátorgyártás vidékre telepítését. Környezetkímélő technológiák

a következők: alkalmazása az energetikai villamosgép- és készülékgyártás egyes területein- Budapest energiae\látása a lakossági-kommunális szolgáltatások, valamint az szükségessé válik.

ipar és más termelő és nem termelő népgazdasági ágak ellátása szempontjából _ a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeriparba tartozó vállalatok

prioritást élvez. A fővárosi ipar fejlesztési koncepciója alapján az ipar energia- döntó többsége a fővárosban található. A vidéki üzemek nagyobb részét a főfelhasználása csökken, így a növekvő lakossági-kommunális igények és a más városi vállalatok telepítették. A budapesti vállalatok profiljukkal, méreteikkel,

népgazdasági ágak szükségletei energiatermelő nagyberuházás nélkül kielégít- infrastrukturális igényeikkel általában jól illeszkednek a főváros adottságaihetők 2000-ig. A nyomvonalas energiahálózati rendszer folyamatos bővítése hoz. A tervidőszakban dinamikus fejlődésük összhangban van az iparfejlesztési

azonban elengedhetetlen mind a főelosztó, mind a közép- és kisfeszültségű el- célokkal, az elektronizáció, az ahhoz szükséges eszköz- és alkatrészgyártás fejosztóhálózatoknál, noha az ehhez szükséges beruházási keretek ezt nem teszik lesztésének programjaival,

lehetővé

— A fővárosban az állami ipar mellett jelentős szerepet játszik a szövetkezeti ipar- A kohászati ágazat termelésének mintegy 15%át a budapesti üzemek adják; az is Egyes szövetkezetek (Híradástechnika, Elektronika) az ágazaton belül megország öntődéinek több, mint 30%-a a fővárosban van. Az üzemek létszáma az határozó háttéripari funkciót töltenek be. a kisebb szövetkezetek szerepe is

utóbbi években az ipari átlagot meghaladó mértékben csökkent, annak ellenére, jelentfs, mert számos szállal kapcsolódnak a nagyiparhoz, pl. termékbővítést,

hogy a megvalósult fejlesztések túlnyomó része közvetlenül a dolgozók élet- választékot jelentenek, bérmunka jellegűek, sokféle szolgáltatást biztosítanak,

és munkakörülményeit javította. Az 1988-ban bevezetett jövedelemszabályozás, . , . , , . . . .. . ...»

a hatékony gazdálkodás kényszere az elavult technológiájú és gépállományú válla- l* a®°Mni^n^9 y

latok öntödéinek felttémolérfra kémet, a .állatotokat. Ezt a beszállítói Ipar 'f“r4"yí"*k növekedése jellemezte az 1983-87 kozott, ,d6szakot.

fejlődése ellensúlyozhatja. A budapesti üzemek lámámé, külöoösen szakmunkás Sztaoz.nto'tozá.t 'dáz.tt Mő . gyóm*mp«, . no«nyv*dSs.ér gyér*. a

állománya a tervidőszakban .árhatdan toyább ctókken. Ez a termékszerkezet mOanmfildolgoz*.. „dóikén,,., ^ (kdolajfeldolgozás) rész, J _ . . . . „ . A ., _ ... . . . A arányinak növekedése a fővárosban, a mosószer, a festékipari, a kozmetikai

kedvező irányú változása ellenére is a termelés stagnálását eredményezi. A mai ...... ^ . » , , .. .

... x x . ....... ..

___. t tó * tóx. -I. w fotóipari technológiák korszerűsítése, miközben mérséklődik az energetikai

k

örnyezetszennyező technológiájú üzemek fokozatos korszerűsítése, ill. a gazda- , , , ... L

« /*tó » *x űz » <■ re- ti szaká|azatok súlya, több korszerűtlen és gazdaságtalanul működő nagyüzem

ságosan nem korszerűsíthetők megszüntetése kívánatos (pl. a csepeli Siemens-Mar- TV ... . ... . ...» .

.... . . visszalejlesztésére is sor kerül, így pl. a fővárosban a Budapesti Vegyiművek

tm kemencék leállítása . tóA„.«- a tó. x.itóx»x ' 37 ^

kénsavuzemének leállítására.- A gépipar szerkezetében alapvető változást jelent az elektronikai ipar részarányá- A ... _. .. . , .

~ . .. ,,n0r ^ oeo/ ™ • tó i. —A könnyűipar súlyaránya az ipar szerkezetében fokozatosan csökken, export

nak növekedése (1985-90 kozott 26%-ról 30-31%-ra) mely a hazai kereslet ..____' . . . . ■■ ..... . .. . ...

.

..... ^ , dinamikája, részaránya viszont növekedik a termékváltás következtében.

te ág t rne e expo ra erme . a könnyűipar szerkezetén belül dinamikusan növekedik a papír-, a nyomda-,

A fejlődés hordozói lehetnek: a közúti jármű és részegység gyártás, a szerszám- a cipóipar, bútoripar aránya, átlagosan fejlődik a textilipar és elmarad a fejlőgépgyártás, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás egyes területei, villamos- désben a bőripar, a textilruházati-, kézmű- és háziipar.

ipari gépgyártás, híradástechnikai, számítástechnikai, vákuumtechnikai termék- A . , . , .. , _ ,

xx . .. w ^ .... . , tóa. ..... .. - A textil méteráru pamut-, len-, kender-, gyapjú-, selyem-, rövidáru iparokgyártás, orvosi műszergyártás, úgy viteltechnikai, irányítástechnikai berendezés . . ... . . x . . .... ; . ' ...» , •

x x tó » a tóx— i x_. ..tó tó x™x» pph t*vább folytatódik az üzemek vidékre telepítése, illetve a fővárosi kapacigyártás, korszerű tartós közszükségleti cikkek gyártása. ... . . .. _ .... . x.

tások leépülése a fonó-szovő alapvertikumokban. További telephelyek felszaSzinten maradó a közlekedési eszközgyártás (sínhez kötött járműgyártás), vegy- badítfe várható. A fővárosi fejlesztések a termelékenység és a minőség javíipari, energetikai gépgyártás. tására rugalmas divatkövetést biztosító rekonstrukciós beruházásokra (textilVisszafejlesztendő a kohászati gépgyártás, számos nagy energiaigényű tartós köz- festő §s kikészítő üzemekben) energiatakarékos és környezetkímélő technolószükségleti cikk, elavult híradástechnikai műszeripari eszközök gyártása stb. giákrairányulnak. A pamut és gyapjúnyersszövet termelés naturálisán csökken.

| / Sfc 49

tv-----------------------------— ——-------------—--------- -A

L-— i