1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
256
r~ r~ —i ~ i i i A városközpont területi bővítését Budapest zöldterületi vázát: ez az egyéb növényekkel fedett területtel együtt alkotja ! - a budai oldalon a Várnegyed - Moszkva tér - Mártírok útja - Fő utca által ha- a város klímáját őrző zöldfelületi redszert. tárolt területen, _A program az üdülési és rekreációs területeket elsősorban a belső városi szabadidő- a pesti oldalon a Nagykörút és a Duna által határolt városrészeken; központok, valamint a kiránduló központok kialakításával fejleszti, r — a kivezető főútvonalak mentén (Váci út, Népköztársaság útja, Rákóczi ut és az Üllői út) javasoljuk A mezőgazdasági területek csökkenése a budapesti agglomeráció rendezési tervében ... . . megfogalmazott alapelvek és mennyiségi keretek szerint alakul. A városrészközpontok hálózatának és funkcióinak bővítése a rendezési program kiemeltan fontos atomé. Az ezeken e területeken előirányzott intézményhálözet bővl- A közlekedési hálözet megfelelő kialakítása teremti meg a teruletfelhasználés elemei tétek tehermentesítik a városközpontot, javítják az ellátás színvonalát ás igazodnak e k620tti munkamegosztás feltételeit. A korábbi céloknak megfelelően a sugárirányú lakosság területi átrétegződéséhez. Az újonnan létesülő közép- ás felsőfokú intézmé- kapcsolatok továbbfejlesztése mellett különösen hangsúlyos a körirányú kapcsolatok nyék építési területeit elsősorban a városrészközpontok térségében kell kijelölni. kialakítása. A tetveseit balparti haréntirányú úthálőzat megépítésével a belső városi , területeken időnként állandósult (tranzit és városi forgalomból eredő), a lakókörnyeAz ipari és raktározási területek vonatkozásában a rendezési program a korábban ki- ^ ^ tor|ódások csökkenthetők. A déli városrészekben a harántirányú kapcsoalakult, — a népgazdaságilag jelentős ipari és raktározási területeket v tozat anu ^ biztosítására, valamint a tranzitforgalom egy része számára, a főváros déli szakahagyja, csupán kisebb módosításokat javasol, néhány, elsősorban lakóterületbe éke- , , . Anrtésp sjüksénps lődő ipartelep megszűnését irányozza elő. A felszabaduló területet lakó- vagy nem zavaró lakossági szolgáltatást nyújtó területté minősíti. A központrendszerhez kapcsolódó néhány nagy forgalmú közúti csomópont, át szállóhely korszerűsítése az ezredfordulóig terjedő időszak feladata. A meglévő úthá- A kerületi tanácsok igényeinek megfelelően és az időközben megtörtént hatóság, |ózat teljes(töképességének fokozása, hiányosságainak kiküszöbölése: döntések alapján kismértékben növekedett a környezetét nem zavaró szolgáltató _ szintbeni közúti - vasúti keresztezések, ipar és raktározás területe. _ icoraerfjtien burkolatú főhálózati utak. A rendezési program kihangsúlyozza azokat a területeket (illetve üzemi két és egyéb _ kiépítetlen vagy korszerűtlen burkolatú peremkerületi lakóutcák k ipari létesítményeket), ahol a környezeti ártalmak csökkentése az elsődleges város- fokozatos átépítése, korszerűsítése, valamint karbantartása csak lépéshátránnyal rendezési feladat. A program nem számol új, jelentős termelő létesítmény budapesti fogja követni a fővárosi igényeket. A metróépítés üteme szintén már hosszabb ideje megvalósításával. Az áttelepítendő ipari létesítmények és raktározás céljára megfelelő lassúbb a tervezettnél. Az ezredfordulóig a város beépített területének növekedése nagyságú beépíthető területet biztosít a közigazgatási határon belül. mögött elmaradt metróépítésnél a feladat: a 3-as metróvonal északi irányú, a SzílasA területfelhasználási terv az alátámasztó közmű tervek alapján szerepelteti azokat a patakig tervezett meghosszabbítása és a 4-es metróvonal Bocskai út és Baross tér vízgazdálkodási közműterületeket, amelyek területigényesek, védőterületet, védősá- közötti szakaszának a megépítése. vöt igényelnek (a szennyvíztisztító telepek). Az érvényben lévő Budapesti Városrendezési Szabályzat szerint a közműterület megszűnt mint önálló területfelhasználási kategória, beleolvadt az ipari területbe. így az energia közművek bázislétesítményei ipari területként szerepelnek a tervlapon. 3.1.2 TERULETSZERKEZET A villamosenergia táppontjait a fogyasztói térség súlypontjában helyeztük el, általá Budapest területszerkezeti vázát a lakóterületek jellemző elemei, a központok rendban lakó, illetve ipari övezetben. szere és az intézmények térbeli elosztása adja, melynek szervezője a közlekedési háA távhőellátás és gázellátás fejlesztése új területet nem igényel, e meglévő területein |ÓMt éj ann,k „o^pont,,!. Ez«k szerint a főváros központi elhelyezkedésű véresőéiül fejlődik tovább. Kivételt képez észak-Pest térségében egy gézéndő négy táv Központból és olyan szektorokból szerveződik össze, amelyek legyező alakban foglatban velő telepítése, abban az esetben, ha a főváros földgázigénye meghaladja az ^ köIre , várMma(pot és ^re szélesedő körcikkeket alkotnak, egy millió m*/óra igényt. A szektorokban a központi helyeken intézménysűrűsödések alakulnak ki, melyek a A zöldterületek és az erdőterületek, a közparkhálózat, a park- és véderdők, valamint város életében betöltött funkciójuk szerint: a mezőgazdasági területek a zöldfelületi rendszer legfőbb összetevői. _ városrészközpontok (me||ékközpontok) A terv a budapesti területi adottságok és a javasolt komplex területfelhasználási kon- - az övezetre is kiható középfokú központok (településcsoportközpontok) cepció alapján fejleszti tovább a főváros zöldfelületi rendszerét. Ennek lényeges ele- - helyi (kerületi ) központok lehetnek. me a még szabad patakvölgyek, átszellőzési csatornák zöldfelületi jellegének biztosi- Budapest területszerkezetét a hosszú távú fejlesztési koncepció értelmében a detása' centralizálás irányában kell továbbfejleszteni. A zöldfelületi programban a budai oldalon a parkhálózatnak a maglévő területi E, a kö2pon«ok sűrűbb rendszerűnek kialakításával és a funkciómegosztás növelésé adottságokra támaszkodő továbbfejlesztése, a pesti oldalon , parkedőrandszar faj- 0,dhat6 Budapest városközpontja, amely egyben az agglomeráció főköz. lesztáse jellemző. A zöldfelületi jellegű közintézményhálőzat bővítése kismértékű, a pon,^, is. igen szűk területen, az V. kerületben ás a Vámügyedben sűrűsödik. A renvéderdő hálözet a közlekedési létesítmények fejlesztésével, a lagzavartbb ipari léte- da2esl program a városközpont területét a Nagykörúton belüli városrészekben, tosítmények elszigetelésével fog bővülni. vébbá „csápszerűen" a főútvonalak (Kiskörút, Nagykörút, Rákóczi út, NépköztársaA program bővíti a védett területeket, meghatározza a rekultiváció és melioráció ság útja, Üllői út, Mártírok útja, Bartók Béla út) mentén fejleszti tovább. Ennek akcióterületeit. A zöldterületek és a külső erdőterületek összefüggő rendszere adja szempontjait bővebben a központrendszer című fejezet tartalmazza. ! 12 UJ I ' 1 - —^----------------- ~ — i W§
