1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
252
I I i i 3. A RENDEZÉSI PROGRAM TERVEZETE használási elemnél - a lakóterületeknél - jelentős tartalékkal számoltunk, amely a „biztonság" mellett jelentős mértékben könnyíti az alternatív választási lehetőségeket is. 3.0 A RENDEZÉSI PROGRAM SZEMLÉLETE ÉS FŐBB ELEMEI A tervezet abból indul ki, hogy Budapest fejlesztésének területi súlypontját fokozai tosan módosítani kell annak érdekében, hogy a központi fekvésű városrészekben felAz országban és így fővárosunkban is a társadalmi és gazdasági folyamatok a lég- halmozódott elmaradások felszámolhatók legyenek. Ez egyben az intenzív típusú teutóbbi években felgyorsultak és a város távlati fejlődésének főbb irányaiban, a terű- rületrendezésre való áttérés követelményének érvényre juttatását is jelenti. A gyakorletrendezési tervezésben is új megközelítést indokolnak. Ennek legfőbb elemei a latj városépítésben a városfelújítás - ennek keretében a városrész-rehabilitáció következők: egyre nagyobb súlyt kap. Ennek során a túlzottan magas lakássűrűségű zsúfolt tér- A szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a politikai intézményrendszer műkő- ségekben csökken a lakássűrűség. Fontos azonban a meglévő lakóterületek tartalékaidésének és feladatkörének korszerűsítése várhatóan növeli az egyén szerepét a tár- nak kihaszná|4sa js, a lakássűrűség reális mértékben történő növelése olyan környesadalmi cselekvésben, lényegesen bővülnek az önkormányzati funkciók a lakóhe- zetekben, ahol ezt az adottságok - hátrányos következmények nélkül - lehetővé lyeken és a munkahelyeken, növekszik a kollektívák önállósága. teszik. A lakóterületekre vonatkozó koncepció lényege tehát, hogy a különböző in- A közigazgatás korszerűsítésének folyamata, a döntési hatáskörök decentralizálása tenzltású lakóterületek arányos, egyidejű fejlesztésével számol, — az ún. tartalék tetágabb lehetőséget nyújt a helyi csoportérdekek kibontakozásához, a lakossági rületek igénybevételét csak abban az esetben irányozza elő, ha a meglévő területen kezdeményezések bővüléséhez. történő fejlesztésnek nincsenek meg a reális gazdasági-műszaki lehetőségei. Ezáltal- A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a gazdálkodó egységek önállóságé- elérhető, hogy a város beépített területe csak kis mértékben növekedjék és csökkentnek már megvalósult és jövőben várható növekedése szükségessé teszi, hogy a hető legyen a mezőgazdaság, területek további igénybevétele is. gazdálkodó szervek mozgástere területi értelemben is növekedjék. Budapest területszerkezetének rendezési koncepcióját a különböző fokozatú közAlapvető követelménynek tartottuk, hogy az említett társadalmi, politikai és gazda- pontoknak - elsősorban a főközpontnak és a városrészközpontoknak - az intézsági célok megvalósulását a területrendezési tervezés sajátos lehetőségeivel és eszkö- ményhálózattal összhangban fejlesztendő térbeli rendszere adja. Ennek szervezője a zeivel támogassuk jövőben is a közlekedési hálózat és annak főbb csomópontjai. A városrészközpontok számát a terv 9-ről 11-re növeli — szerepet nyernek az időközben fejlődésnek indult A városrendezési tervezésben a korábbi évtizedek gyakorlata az volt. hogy az: Áltálé- kö2pontok is létre|bn , mai „^(élésünk szeriot teliesnek tekintheti, nagy nos Rendezési Tan, e hosszútévú időszak végére egy viszonylag konkrét .mpot^ h k62pontrands2er, amely figyelembe veszi az agglomerációs tervi kimunkálásét tartalmazta, ami azzal a következménnyel járt, hogy a városépítés budapat vonzáskörzetéhez tartozáséból eredő ellátási igényekét is. E kérdétényleges folyamatéban ez aktuális döntések sok esetben mint változások, vagy a Budl^ A lomertcid Ra^li, Rande2ési T,nr. már ebben a megközeeltérések mutatkoztak. Ez a körülmény az Általános Rendezési Tervek időállóságát lítésben foglalkozott csökkentette. . a _ . ... . A műemlékvédelem programjavaslata — az egyes értékek védelmén túl, általánosság Törekvésünk analitikus típusú A talénos Rendezés, Terv k,dolgozására ,lényül,. ban , ^ a ^ énékB e|MTOlnak * eldkés2lti „rület. Ennek lányege. hogy a korábbinál nagyobb hangsúly, kapott a vizsgálati szakasz. iWnM-t is tehát a város fejlődését meghatározó tényezők értékelő elemzése. Ez a szemlélet lehetőséget adott arra, hogy ,/iyitott" terv készüljön, amely a területfelhasználásban a Budapest már kijelölt iparterületei mind kiterjedésük, mind területi megoszlásuk „kínálati oldalt" erősíti. Ebből következik, hogy a rendezési program tervezetében szempontjából biztosítják a kínálati oldal bőségét. így tehát a korábban kijelölt iparmindazok a biztosnak tekinthető elemek szerepelnek, melyek a gyakorlati városépí- területek növelése nem szükséges, de az intenzív fejlesztés érdekében — a tényleges tés számára alternatív választási lehetőségeket tartalmaznak. Ugyanakkor azonban a igényektől függő ütemezésben -- korszerű műszaki infrastruktúrát kell ezek egy tervezet rögzíti azokat a közösségi érdekekre alapozott városrendezési elveket is, részén kiépíteni. Felszámolásra javasolunk néhány — elsősorban lakóterületbe ékemelyeket következetesen érvényre kell juttatni. Ennek a felfogásnak az alkalmazásé- lődő -- környezetét erősen szennyező ipari telephelyet. Az áttelepítendő, környeban az a lényeges, hogy a ma még számottevő bizonytalansági tényezőkkel prog- zetkímélő ipari és raktározási létesítmények céljaira a programjavaslat megfelelő nosztizálható igények egy részét, valamint a gazdaság-fejlesztési érdekek követel- tartalékokat tár fel, a közigazgatási határon belül. ményeit felmerülésük aktuális időszakában további tervezési munkával, folyamatos A zöldfelületek tervezésénél az általános rendezési terv számol a zöldfelületek egysétervezéssel („permanens tervezés") értékeljük, elégítjük ki. Ez a felfogás a terv idő- ges rendszerben történő további fejlesztésével, az erdőterületek bővítésével, elsősorállóságát minden bizonnyal jelentősen növeli, és ezzel párhuzamosan a terv is jobban ban a pesti oldalon. Ezek jelentős része az agglomerációs övezetben helyezkedik el. igazodik a gyakorlati élet követelményeihez. A tervezet nem javasol a város belső területeiben nagyobb közparki, városi parki fejA program tervezetének — tartalmi szempontból — leglényegesebb célkitűzései, kon- lesztést, mivel azok létesítésének területi lehetőségei csak igen nagy gazdasági áldozacepcionális megfontolásai az alábbiakban foglalhatók össze: tok 4r4n 'en,,ének megteremthetőek. Ezzel szemben hangsúlyt helyez a biológiailag # # . • . . aktív felületek növelésére, a lakóterületi zöldterületek fejlesztésére, az adott telepüM^ttóotó «*ny~tó»k Wl tekintem Budaprt, lakosrtjpzénrtnak a hosszú ,é,u lésrés2ek ^ beépítésébe alkalmazkodva, - így pl. elsősorban a időszakban vérható .látottért,. A kotponb lamatő szemek élrtltoKlo,, prognózisok kö2pon(i , rehabilit4ckSs .„ékanység karaiéban, egybehangzóan a lakosságszám csökkenését jelzik, — 15 éves időtávlatban mintegy 80.000 fővel. A prognózisalkotás jelentős bizonytalansági tényezői miatt elkerülhe- Az üdülés éi idegenforgalom területigényének kielégítése érdekében a közösségi tetlen azzal is számolni, hogy a csökkenés ilyen mértékben nem következik be. Erre rekreációs területek mérsékelt növelését, szabadidő és kiránduló központok rendszea problémára úgy reagáltunk, hogy az ebből a szempontból legdöntőbb területfel- rének kialakítását javasolja a tervezet, figyelembe véve az agglomerációs térségre \ 1
