1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
237
I- “1 I A levegő ólom-koncentrációja 2—3-szoros mértékben haladja meg a megengedett lyeztethet (pl. Merzse-mocsár, Kőérberki úti szikes rét, a gyógyforrások ésabarlanhatárértéket (XXI. és XXII. kér.). A közlekedés által érintett nagyforgalmú utak ' gok). A barlangok teljeskörű feltárása még nem fejeződött be, hasznosításuk megolmentén az ólomszennyezettség az üzemek környezetében mért értékek többszörö- datlan, és a felszíni terület védelme is csak két barlangra terjed ki. sét is elérheti. A legszennyezettebb területek, helyek az Alagút, a Baross tér, a Mártírok útja és a Soroksári út. A forgalom sűrűségén kívül az ólomszennyezemég A vér°s kd'°"böI« “raf«m 8 ellátót,tág szélsőségesen elmagas szintjét a rossz szellőzési viszonyok, a sűrű beépítés okozza. A nagyobb terek, A be'!0 /"“'““T,a ******* ak,lv arán« minimális, mindössze r ai a. \iK u * l x i - t x a.x • i A surű beépítésű területeken és a laza városias beépítésekben 25-30%, a lakóvagy a jól átszellőző utak mentén - még azonos forgalomsuruseg esetén is - valami- , , __ , » . ., . ., . _ . . . telepeken 25-45%. A társas és családiházas beépítésű területeken kedvező, 55-70%vel kisebb a levegő ólomtartalma. ....... ... .... , . ......... . . .-os a biológiailag aktív felület aránya. A zöldfelületi rendszer szerkezeti problémáiA gépjárművek kipufogó gázai az ólom mellett igen nagy mennyiségben tartalmaz- val a 2.8 fejezet foglalkozik részletesen, nak szénmonoxidot is, kisebb mennyiségben pedig nitrogén-oxidokat, formaldehidet, benzolt, toluolt és xilolt. A közlekedés által érintett területeken a szénmonoxid a mérések 83,6%-nál haladta meg a higiénés határértéket. Egyéb közlekedési eredetű HULLADéKGAZDALKODAS szennyezőanyagok esetében a normatúllépés gyakorisága 0,7-13,6%. A település funkcionálása során keletkező hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása, *-» Ám. A. , ti i wÉ-nsc. s.r a technológiai folyamatok korszerűsége a környezet védelme szempontjából döntő. AZ ÉLŐVILÁG ES A TÁJ VEDELME A , , , . . ,, ... , .... . ... . . 7. .. . A nem megfelelően kezelt hulladék a település és környezetének higiénés állapotát Budapest városképi szerkezetét és karakterét alapvetően a természeti környezet és '* annak az épített környezettel való kapcsolata határozza meg. A biológiailag aktív Budapesten a települési szilárd hulladék kezelését, ártalmatlanítását, ill. hasznosítását felületek a városszerkezetben nem csak esztétikai, vizuális értéket jelentenek, hanem a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat végzi. A hulladékgyűjtés 1976 óta korszerű igen fontos szerepet töltenek be a város átszellőztetésében, kondicionálásában. zárt rendszerű, pormentes technológiájú. Az emberi tevékenység káros környezeti hatásainak következtében az élővilág maga is veszélybe kerül, védelme egyre nagyobb súlyt kell kapjon. A keletke*ő évi mintegy 4,6 millió m3 települési szilárd, ill. ahhoz hasonló jellegű hulladékból az FKFV 3,7 millió m3 begyűjtését és szállítását végzi saját járműveiA főváros területének mintegy 5%-a áll természetvédelem alatt,7 országos jelentő- vei. A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben 1986-ban 1,4 millióm3 hulladékot égetségű védett természeti érték található itt, összesen 25,21 ha területen. Közülük lég- tek el, a többi lerakásra került. Budapesten 5 lerakóhelyen helyez el jelenleg az jelentősebb (2495 ha) a Budai Tájvédelmi Körzet, amely a budai erdőterületek FKFV hulladékot (X. Akna u., Száraz u., XVll. Micsurin út, XX. Péteri major, összefüggő, legértékesebb részeit is tartalmazza. Fajgazdagsága miatt - génbank-re- XXII. Tétényi fennsík). Az agglomeráció területén levő 4 lerakóhellyel együtt zervátumnak is tekinthető. Az ide tartozó erdők ugyanakkor a legkedveltebb kirán- (Kerepestarcsa, Csornád, Gyál, Dunakeszi) ezek befogadóképessége mindössze dulóterületek is. A budai Sashegy — érzékeny ökológiai egyensúlya miatt — zárt 7,0 millió m3. A felsorolt lerakóhelyek 1989-re betelnek, és a fővárosban, valatermészetvédelmi terület. Értékes vegetációja miatt védett a Botanikus kert és a mint közvetlen környékén még fellelhető lerakóhelyek igénybevétele esetén is csak Jókai kert, a Pál -völgyi és Szemlő-hegyi barlang felszíni területei. A főváros összes 1991-ig van lehetőség lerakásra. További lerakóhelyek csak Pest megyében biztosítbarlangja szintén országos jelentőségű természetvédelmi érték. hatók. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek száma 24, területük 145,84 ha. Kö- A kommunális szippantott szennyvizek és a szennyvíziszap elhelyezése nincs megzülük földtani érték 6, víztani érték 1, növénytani (részben állattani) érték 17 oldva. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása csak az ipari üzemekből kiterület. Hidrogeológiai szempontból védettek a budapesti gyógyforrások, összesen kerülő szennyvizek előtisztítása után javasolható. Az ezzel kapcsolatos kutatás 16 forrás. Védelem alá kerültek egyes mesterséges ökoszisztémák is pl. a Kertészeti jelenleg is folyik. Egyetem Budai Arborétuma,a Soroksári Botanikus kert és a Fővárosi Állat- és Növénykert A óváros területén 21 feltöltött, rekultiválatlan hulladéklerakóhely van, ahová időszakonként veszélyes hulladékot is elhelyeznek. Budapesten a vállalatok adatszolgál- A Merzse-mocsár jelentős botanikai és zoológiái értéket képez. A XI. kerületi keserű- tatása szerint a veszélyes hulladék mennyisége évente 370 000 t. Ennek összetétele víz-források nemcsak hidrogeológiai szempontból fontosak, hanem védelemre szó- a következő: rult a környezd - érzékeny ökológiájú -szikes rét is. A helyi jelentőségű természet , veszélyesség, osztály, fokozottén veszélyes 262 0001 védelmi területek részletes adatait a BVSZ 2. sz. melléklete tartalmezze. „ veszélyességi osztály, veszélyes 106 0001 A fővárosi (elsősorban a budai) erdők — így a Budai Tájvédelmi Körzet jelentős része Hl. veszélyességi osztály, mérsékelten veszélyes 2 0001 is — túlterheltek, a kirándulók szemetelése és az illegális hulladéklerakás miatt ... ... „ ... . . u . .. . ' , " Mindössze 10 e t/év veszélyes hulladékot hasznosítanak újra és 60 e t/év mennyisé szennyezettek. A zöldövezeti programterv keretében 1975 óta 1186 ha erdőt telepi- „ • x .x i •» i lx i a xi l. jxl ■ -i x . , . „ . get semmisítenek meg égetéssel ill. lerakással. A veszélyes hulladékok jelentős része tettek, nagyrészt a pesti oldalon, ezzel javult a budai és pesti oldal erdőterületeinek u ■ .. . • x / . . r.x ■ . ........ x. nagy víztartalmú, iszapszeru halmazállapotú, ezek mennyisege a víztelenítéssel nagy kedvezőtlen aránya «. A buda, erdők tehermentesítésében azonban ezek az új fésl mértékben csökkenthető. A lehetséges víztelenítést mint helyszíni előkezelést is fitésok még hosszú ,deig semmilyen szerepet sem játszhatnak. A túlterheltség miatt gye|embe yéyc , ie|en|eg nem hasznosított és nem ártalmatlanított veszélyes az erdők élővilága elszegényedik, értéktelenebb növényfajok szaporodnak el. a ke- ,u||adék „„n^ kb 150 e t/év. Ez az üzemek területén ellenőrizetlenül, vagy vésbé alkalmazkodó apróvad-éllomány megfogyatkozik, a nagy vadak szém. pedig szabálytalan mődon, illegális hulladéklerakóban halmozódik fel a környezetet súgyarapszik. Egyes természetvédelmi területeket a talaj- és talajvíz-szennyezés vészé- lyosan veszélyeztetve j 58 /1'LJ____________________
