1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

235

r_- • kas-hegyi kőfejtő. Ezeknek a védett bányáknak a tájbaillesztése megtörtént. Jelen- A főváros területén 68 hidegvizű forrás, forráscsoport, forrásszerű vízkilépés, vízleg 17 bánya feltöltése folyik. A XVll. ker.-i Micsurin úti kavicsbányát az FKFV szivárgás található. Ezek közül 22 van Pesten, 46 pedig Budán. Rendkívül dús forrákommunális szeméttel, a XXII. ker.-i Tétényi-fennsíkon levő murva és kőpor bányá- sokban a Hármashatárhegy keleti oldala. A budai forrásoknak a fele itt, a III. kerükat kommunális szeméttel és törmelékkel tölti fel. 11 bánya rekultivációja feje- letben található. A pesti oldalon a legtöbb forrás a XVll. kerületben, a Rákospatak

ződött be, nagyrészt parkosítással (pl. XI. kér. Olimpia park, Feneketlen tó stb.) völgyrendszeréhez tartozó harántvölgyekben fakad. A források vízhozama igen

r erdősítéssel (pl. XXII. kér. 70-es út mentén levő bányaterület). A Fővárosi Földhiva- változó, értéke a szivárgás és az 1000 l/p között változik. A feltörő víz teljes mennyi

tál a rekultiválatlan területek közül 19-re (356 ha-ra) készítette már el az újrahasz- sége - az óbudai Árpád forrás (1000 l/p) kivételével - 4000 m3/nap. A források vizé

nosítási tervet. nek hőfoka 8—19,5 °C között változik. Vannak olyan források, amelyeket jelentőségük miatt (elhelyezkedés, vízhozam, vízminőség) kiemelten kell kezelni. Ezek a következők: II1/1. Attila (volt Bründl) forrás, III/9. Szt. Antal forrás, XI1/1. Város- A VÍZ VÉDELME kút, X11/2. Béla király kútja, X11/3. Disznófő forrás, XX11/2. Deák F. utcai forrás

A meleg és langyosvízü kutak és források a 21. sz. tervlapon szerepelnek, részletes -'yji; . Budapest fő vízfolyása a Duna, amely a főváros ivóvízbázisa és egyúttal felszíni ismertetésük a fürdőellátási fejezetben található.

vizek és szennyvizek befogadója is. . . ..

Az aktív hévforrás barlangok forrásainak vize kémiailag es bakteriológiailag időnA Duna a főváros feletti szakaszon kismértékben szennyezett. A vízminőségi muta- ként szennyezett a karsztfelületen átszivárgó szennyvíz miatt. A termálvíz mennyitók közül a szervesanyag és az ezzel összefüggő nitrogén tartalmú ionok aránya, a ségi csökkenését elsősorban a Dunántúli középhegység keleti részén folytatott bái biológiai állapot, és időnként a fenol- és olajtartalom értéke haladta megaz l.o. víz- nyászati tevékenység okozza, amely a bányavizek elvezetésével megbontotta a tér

' minőség határértékét. A nitráttartalom a hetvenes években emelkedett, az utóbbi ség karsztvízháztartásának egyensúlyát. A nyomáscsökkenést az elmúlt évek csapanéhány évben stagnált. A fenol és olajtartalom átlagértékei az energiahordozók dékhiánya is fokozta. Ha a bányavíz elvezetés 10 évig a jelenlegi szinten maradna,

arányának változása függvényében — kismértékben ingadoztak. a források teljes elapadásával kellene számolni. A karsztvíz-rendszerbe a forrásvíz

__ . . _ , helyére beszivárgó Duna-víz ugyanis lehűti a rendszert, és ezzel megszűnik az a hő. , A Fővárosi Duna«akastt naponta közel 500 t szervesanyag. 180 t lebegőanyag. mérsőklet különbség. amely a forrásvizet a felszínre hozza.

v 20 t ammónium-ion, 3 t ANA oetergens, 440 kg fenol terheli. Az elkeveredés a bevezetéstől 25 80 km-re történik meg, sőt a parti bevezetések hatása még hosszabb A főváros hév- és gyógyvizeinek védelmét a hidrogeológiai védőövezetek kijelölése

távon is kimutatható. A Duna vízminőségét a parti bevezetések erősen rontják. segítette. Ezeken a területeken tilos a szennyvizek szikkasztása és minden szennyeA kissé szennyezett víz (II. osztály) mezőgazdasági célra közvetlenül, kommunális zéssel járó tevékenység,

és ipari célra megfelelő kezelés után hasznosítható. Főleg téli kisvízi időszakban kritikus a vízminőségi állapot. A parti szűrésű kutaknál emelkedik a nitrát és ammó- A védöovezetek kerületenként:

nium-tartalom. Bakteriológiai szempontból a főváros térségében a Duna vize III. Rókus hegy

osztályú, fürdésre alkalmatlan. A bakteriális szennyezettség mértéke tovább novek- Szemlő hegy

szjk Ferenc-hegy

József-hegy

A Ráckevei (Soroksári) Duna minőségét a Duna tápvize és különösen az alsó szaka II-III. Mátyás hegy

szón az időszakosan fellépő biológiai túlprodukció határozza meg. A szennyezések I—XI. Gellért hegy

döntő többsége a Kvassay-zsilip - Szigetszentmiklós közötti szakaszán éri a Duna XI. Kis-Gel lért -hegy

ágat. Legjelentősebb a Délpesti szennyvíztisztítótelep szennyezése. A fővárosi sza- Keserűvíz telepek

kasz kémiai szempontból „kissé szennyezett". Baktierológiai szempontból a lég- XI—XII. Sas-hegy

felső szakasz „erősen szennyezett", IV. o., középső szakasza „szennyezett", III. o., XII. Martinovics hegy

alsó szakaszára a bakteriális szennyezettség csökkenése jellemző télen általában I tiszta, nyáron „kissé szennyezett". II. osztályú. Ezen kívül tilos a szen"Yvíz szikkasztása a XXII. Budafoki pincerendszer fölötti

' lakóterületen. A Lukács fürdő forráscsoportjának védelme érdekében jelenleg

A fővárosi kisvízfolyások minősége még kedvezőtlenebb. Befogadói a vízgyűjtő folyik a szikkasztás, ill. a csatornahálózat vizsgálata. Ez a Frankéi Leó úttól

területükön levő főváros környéki települések és több, jelentős ipari üzem - nem Ény-ra a Rózsadomb, Szemlő hegy, Rókus-hegy, Ferenc-hegy, József hegy,

I kellő mértékben, vagy egyáltalában nem tisztított — szennyvizének. A kisvízhozamú Mátyás-hegy, Csatárka mintegy 5 km2 -nyi területét érinti,

élővizekbe vezetett szennyvíz hatására a patakok nyílt felszíni csatornákká válnak.

A főváros lakott területein folynak át, így a velük szemben támasztott környezet Mélyterületnek minősülnek a főváros azon mélyfekvésű, lefolyástalan területei,

védelmi követelmény fokozottabb. A csepeli bányatavak ökológiai egyensúlya meg melyeknél a szenny- és csapadékvíz elvezetése csak műszaki eszközökkel oldható

bomlik. Felszíni víz utánpótlás hiányában természetes öregedésük gyorsabb, mint meg. A mélyterületek nagyobb része egyúttal magas vízállású terület is, s mint

más tavak esetében. A köréjük települt üdülőkből, horgásztanyákból a szennyvíz ilyenek problémát jelentenek építési, mezőgazdasági és nem utolsó sorban körközvetlenül a tavakba jut, ezért az eutrofizáció felgyorsul. nyezetvédelmi szempontból. E területeken a szennyvíz elhelyezése, elvezetése megoldásra váró feladat.

A kisvízfolyások Pest megye területéről „kissé szennyezett '-en, illetve „szennye

zett"-en érkeznek a főváros határához. Budapesten „szennyezett"-é, helyenként mélyfekvésű területek a domborzati viszonyok és a csatornázottság függvényeként

„erősen szennyezett" é válnak. Vízminőségüket a kommunális és ipari szennyvizek főváros peremkerületeiben találhatók. Az Arany-hegy és a Rákos-pataktól északra,

i mellett illegális szemétlerakások is rontják. valamint a Budaörsöt és Rákoskeresztúrt összekötő vonaltól délre helyezkednek

I 66 /[*, S i

i