1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

229

v-- |— —i

I

I A jelenlegi helyzet értékelése országosan bizonyos mértékig növekedett. Jelentősnek mondható az atomerőművi

a ii ... .. ... . ... , .... , A villamosenergia-termelés növekedése (5 év alatt több mint 20%) és a villamosenergiaA II. Világháborúban a főváros fürdői rendkívüli módon megrongálódak. A fel- import

1 szabadulás után a szűk anyagi lehetőségek mellett a helyreállítások a minimális igények kielégítésének szintjéig történtek meg. Az elmúlt évtizedekben l fürdőkkel KÖZVETLEN ENERGIAFELHASZNÁLÁS, AZ ENERGIAHORDOZÓI 2 12-1 utxéiat

szemben támasztott, folyamatosan növekvő igényekkel a rekonstrukciók a felújítá- SZERKEZET ÁGAZATI MEGOSZLÁSA

' sok és korszerűsítések nem tudtak lépést tartani. Ezt mutatja különösen atörténelmi —; — --------r- 1 — ■ ....

, ... , 1 • . Ev Szén. Fűtő- Gáz- Fold- Tüzelő- Vili.- Tévhő Közvetlen felhatznélás

gyógyfürdőkben bekövetkezett állagromlás, mely mind az épületállománya, mind a Fogyaw brlkatt olaj olaj ^ Egyéb anyag ,nerg hö4r, 1980 1985

belsőgépészeti és technikai berendezésekre érvényes (Széchenyi, RácJ, Lukács). tó kok,* tűz. o»»z. hőért o»»z % o«»z. %

ólai

A műszaki állapotok súlyos helyzete mellett a fürdők rendeltetésszerű funkciójának '1980 [“——1 !~~~

betöltését (pihenés, üdülés, rekreáció) akadályozzák a befogadóképesség, löldfelület, 'p*' t.ie 3,38 2,42 22,01 3,74 38.73 10.58 11.79 61.10 45 57,21 41.7

szabadterület, vízfelület aránytalanságából eredő zsúfoltság, üzemeltetési problémák. Q ,6 Q 28 Q94 069 Q10 2 ,? 0 „ Q 55 2 93 2 , 93 ,4

A felszabadulás után épült új közfürdők, sport- és tanuszodák, valamint* szállodák- ’

kai együtt épülő fürdőrészlegek enyhítették a hiányokat. A főváros fürdőhálózatát vizg. 0.17 0,45 0.80 o,48 0.05 1.95 0.74 0.09 2,78 2 3,05 2.2

elemezve feltűnő a peremkerületek ellátatlansága. ^ Q57 Q79 0 66 0 72 0 10 2 84 0 75 , 15 474 „ 4 27 3 ,

Egészségügyi probléma, hogy a közfürdők többsége töltő-ürítő rendszerrel üzemel Komm. 2,46 1.59 2.38 3.20 0,43 10.00 2.85 1.81 14.72 11.0 17.40 12,7

hiányoznak a korszerű - és emellett víztakarékos üzemmódot biztosító víz- Lako*‘

• . ., _ „ tó . . . . .. .. tóg 8.20 1,88 8,20 6,30 7.48 32,12 5,80 11,44 49,36 36,5 53,40 38.9

forgató-szűrő berendezesek, amelyek a fürdővíz minőségét javítanák. ■■■■■■ 4 - -t■ - — ---------- -4--------- ■-+ ■

ö

mt' >- sen 18.74 8.37 15.40 33.40 11.90 87.81 20.99 26.83 135.63 100.0 137.26 100.0

1985

omz.. 16.26 6.27 9.95 43.88 8,06 84.42 23.32 29.52 137.26

Ciokke

^ , 2.12 ENERGIAGAZDALKODAS né,, m.

noveke

dé, ará- - I

^ -mi

alatt % -13.3 -25.0 -35.4 -31.0 -33.0 -4.0 *11,1 ‘10.0 *1.3

ENERGIASZÜKSÉGLET

Budapest energiafelhasználásának elemzése AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZERKEZETE

A főváros és a vele együttélő agglomerálódott térség jelentősége ellenére a lakónépes A föváros energiahordozói szerkezetében is jelentős változás történt. Kiugró nőve jl

ceqre vetített fajlagos energiafelhasználás kb. 19%-kal (a közlekedést is tekintetbe kedést mutat a földgáz közvetlen felhasználási aránya (31%-os növekedés), ami a

véve 13%-kal) volt alacsonyabb az országos átlagnál. többi tüzelőanyag, elsősorban az olajfelhasználás (35,4%-os csökkenés) rovására

Az elmúlt időszakban a termelő ágak területi struktúrájában számottevő változás történt.

következett be. A fővárosi iparban foglalkoztatottak aránya számottevően csökkent. Az átalakítássa| nyert energiahordozók felhasználási növekedése (villamosenergia:

A létszám és az állóeszközök értékének csökkenése arányában csökkent a fővárosi 3 15 pJ ^ a höenergia: 2,85 PJ) együttesen hozta létre az 1980. évi felhasználáshoz

ipar részaránya a termelésben. Mindezek következtében csökkent az ipari energia képest je|entkező összfelhasználási növekményt, ami az új tervidőszak szigorú

felhasználás is, mintegy 3,3%-kal. A nem termelő ágazatok részesedés 4,1%-kal takarékossági előírásaihoz képest nagyobb az előirányzottnál, amellett mindkettőt

megnövekedett a korábbi (1980) 47,5%-ról, ma már 51,6%, ami a komfortos ener zomme| ugyancsak fö|dgáz bázison termelik.

! giaellátás növekedésével magyarázható. (Lásd 2.12-1 táblázat.)

A kerületek közvetlen energiafelhasználásában is az országos tendenciának megfele- A szekunder energiahordozók (villamosenergia, hőenergia) fel használásába a terme lően de kü(önböző mértékű változás állt be. Az 1985. évi közvetlen energiafellő ágak túlsúlya változatlan (58,51%). használás kerületenkénti megoszlását a 2.12-2 táblázat foglalja össze.

Energiahordozók

Az energiahordozók felhasználásának növekedését az energiafogyasztás növekedésének üteme szabja meg. Az elmúlt 5 évben ez a növekedés is lelassult, a hazai Lakossági fa/lagos igények változása

termelés bővülése az előirányzott 13%-hoz képest 11%-ra tehető, az import növekedése a tervezett 8%-hoz képest csak 1 % A lakossá9‘ fogyasztás alakulását a lakásszám növekedése mellett a lakások alapterületének és komfortjának fokozódása is befolyásolta. Az egy lakásra jutó energia- Az energiahordozók szerkezetében számottevő változás történt, a szén és szénféle felhasználás 65,5 GJ-ről 66,3 GJ-re nőtt. Egy lakás éves villamosenergia felhaszségek, valamint a folyékony szénhidrogének súlya csökkent, a földgáz részaránya nálása is 2180 kWh-ról 2380 kWh-ra nőtt az elmúlt 5 éves terv alatt.

I 48 ^

I ____ _____

L ^