1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
225
I_ ^ * határon túli területek csapadékvizeivel együtt. A befogadó részben az egyesített 1.19.2 Aquincumi öblözet rendszerű csatornahálózat, részben közvetlenül a Duna. I. Buda-Észak árvízvéd. szakasz Aranyhegyi patak jobbparti 1*770 — Duna A főváros területének 71%-áról (373 km2), valamint a vízrajzilag kapcsolódó agglo- jobbpart 7 200 merációs övezet egy részéről (784 km2) 182 km hosszú fővárosi kezelésben levő 1.19.3 Vízivárosi öblözet ) állandó és időszakos vízfolyás, illetve árokhálózat vezeti a csapadékvizet a Dunába. Buda-Közép árvízvéd. szakasz Duna jobbpart 7+200 — Határ árok balA hálózat 51,9%-a földmeder, 41,4%-a burkolt, míg 6,7%-a zártszelvényű. P3rt 2*400 * ii. ^ .... i a • ... • L. . __u„ , 1.19.4 Albertfalvai öblözet A főváros időszakos vízfolyásai csapadékvizet általában a tavaszi hóolvadás során .. ... . . . _ , . .. . . . l aiawítí„iw4.„l IN- Buda-Dél árvízvéd. szakasz Határ árok jobbpart 2+000 - Hosszureti es nagyobb esózesek alkalmával vezetnek. A befogadók nemcsak élővíztolyások, tó ,. patak balpart 1+278 hanem — főleg a budai oldalon — olyan egyesített rendszerű gyűjtőcsatornák, amelyek már kiépültek, vagy megépítésükre távlatban javaslat van. 1 Káldor Adolf utcai öblözet III. Buda-Dél árvízvéd. szakasz Hosszúréti patak jobbpart 1+196 — Duna Azoknál a vízfolyásoknál, amelyeknek alsó szakasza már egyesített rendszerű gyűjtő- jobbpart 25+000 ként üzemel, a nyiltszelvényű meder vízelvezető képességét az alsó zártszelvényű , , , .... . . x„ tó .4 1.19.6 Budafok - Nagytétényi oblozet szakasz vízelvezető kepessege határozza meg. , .. , _ . . . __ ___ ___ ■ III. Buda-Del arvizved. szakasz Duna jobbpart 25+000 — 31+522 A főváros területén előforduló vízfolyások jellegüket tekintve igen változatos képet 1.19.7 Dunatelepi öblözet mutatnak. A Duna jobb partján hegy és dombvidéki vízrendszerek találhatók, a Hl Buda Dél árvízvéd. szakasz Duna jobbpart 25+523 - 27+805 balparton pedig síkvidéki belvízrendszerek is kialakultak. A beépített területen általában a 3%-os előfordulási valószínűségű, a külterületeken pedig a 10%-os nagy- Balparti {pestiI öblözetek: vizek kiontésmentes levezetése a cél. 1.48.1 Szilas jobbparti öblözet Az elmúlt időszakban a vízrendezési munkálatok elsősorban a tömeges lakásépítés IV. Pest Észak árvízvéd. szakasz Duna balpart 0+000 - Szilas jobbpart v területeire összpontosultak. Szintén kiemelt feladat volt a leggyakrabban kiöntést 1+800 okozó Rákos-és Szilas-patak medrének kiépítése. , AO „ „ , . . 1.48.2 Szilas balparti oblozet A fővárosi központi kezelésű árkok jegyzékét és jellemző adatait a rendezési prog- ,w „ • o., , , IV- Pest Észak árvízvéd. szakasz Szilas balpart 1+800 - Duna balpart ram 3.11 vízgazdálkodás c. fejezete tartalmazza. 2+850 A felszíni vizek befogadóinak vízminőségével, a hidegvizű forrásokkal, a hidrogeoló- 1.48.3 Káposztásmegyeri öblözet giai védőövezetekkel, a mélyterületekkel, valamint a csúszásveszélyes területekkel IV. Pest Észak árvízvéd. szakasz Duna balpart 2+850-3+560 a 2.13 környezetvédelem c. fejezet foglalkozik. . . .. ... „ . , 1.48.4 Megyeri úti nyílt ártér IV. Pest-Észak árvízvéd. szakasz Duna balpart 3+560—5+500 ÁRVÍZVÉDELEM ÉS FOLYAMSZABALYOZAS 1 48 5 Komp utcai obiözet IV. Pest-Észak árvízvéd. szakasz Duna balpart 5+500-7+240 A főváros elsőrendű védvonalait a Duna jobbparti (budai) árvízvédelmi művei a 1.48.6 Népfürdő utcai öblözet Szentendrei Dunaág 2,3 fkm — Duna 1628,9 fkm közötti, a balparti (pesti) árvíz- IV. Pest-Észak árvízvéd. szakasz Duna balpart 7+240—11+141 védelmi művei a Duna 1660,6-1635,5 fkm közötti szakaszai, továbbá a Barát 148.7 Margitsziget öblözet | (jobbparti). Aranyhegyi patak, Határ árok, Hosszúréti, Szilas, Mogyoródi. Csömöri, VII. Margitszigeti árvízvéd. szakasz Rákos patakok torkolati visszatöltésezései és a Margitszigeti jobb és balparti árvíz- Margitsziget jobbpart 0+000-2+873 védelmi művei alkotják. Ezek együttes hossza - figyelembe véve a folyamatban Margitsziget balpart 0+000-2+759 I levő, befejezés előtt álló védműépítéseket — 83,6 km-re tehető. 1.48.8 Március 15. téri öblözet \ A másodrendű védvonalak, amelyek az ártéri területen helyezkednek el, 12,8 km V. Pest Közép árvízvéd. szakasz Duna balpart 11+141-18+617 l hosszúak. A védművek a jobbparton (Budán) 7 árvízvédelmi öblözet, míg a bal- 1 43 g Csepeli öblözet parton (Pesten, idesorolva a margitszigeti öblözetet is) 9 árvízvédelmi öblözet VI. Pest Dél árvízvéd. szakasz Duna balpart 18+617-29+092 védelmét biztosítják. Az árvízvédelmi művek alapvető célja az óblözetek védelme, emellett azonban száA főváros területén elhelyezkedő árvízvédelmi öblözetek az alábbiak: mos m^s fe,adatot 's ellátnak, melyek a következők: / — a közúti és vasúti közlekedés előmozdítása, Jobbparti (budaiI öblözetek): ~ a folyamszabályozás parti feltételeinek javítása, — a közművezetékek részére nyomvonalbiztosítás, 1.19.1 Csillaghegyi öblözet — zöldterületi felületek képzése, I. Buda-Észak árvízvéd. szakasz Barát-|satak jobbpart 1+077 — Aranyhegyi — üdülési és sportigények kielégítése, patak balpart 1+800 _ városesztétikai lehetőségek kiaknázása. . ^ ÉJ I_________________________ _ I - ^ I ~ " i I 1________ x *----—— - - -
