1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
223
ri r~ —i J A közcsatornahálózaton 1985-ben elvezetett szenny-és csapadékvíz mennyisége A TÖRZSCSATORNÁK ÉPÍTÉSI IDŐ ÉS ÉPÍTÉSI ANYAG SZERINTI megoszlása átlagosan 1,2 millió m3/nap volt. Az elmúlt évtizedben a Dél pesti szennyvíztisztító- 2.11-6 táblázat telep teljesítőképességét 30 ezerről 72 ezer m3/d-ra növelték és üzembe helyezték Építési idő km % ' az Észak-budapesti szennyvíztisztítótelep I. ütemét 140 ezer m3/d teljesítménnyel. 1885 előtt épült 232 10 5 f A szennyvizek 20%-a biológiai, 70%-a mechanikai előkezlés után nyomócsövön a 1896-1910 között épült 178 8^0 . Duna sodorvonalába, 10%-a parti beömléssel kerül a Dunába. 1911-1926 között épült 66 3.0 ' Az elvezetett szárazidei szennyvíz átlagos értéke 841 675 m3/d volt, melynek 49%-a 1927-1945 között épült 501 22,6 lakossági, 45%-a ipari, 6%-a közintézmény eredetű. 1946-1960 között épült 250 11,3 Az ipari szennyvíz 30-40%-a a csatornahálózatra, az üzemeltetésre, a biológiai I®61 1993 közótt épu!* 667 39,6 , . , . , 1983-1985 kozott épült 124 5,6 szennyvíztisztításra és a befogadóra is káros. Összesen: 2218 100,0 A csatornázás vízgyűjtőterületei Építési anyag % romancement beton 10,3 A főváros jelenlegi csatornahálózata a pesti oldalon négy önálló vízgyűjtőterületre bauxitcement-beton 1,7 oszlik: portlandcement-beton 77,0 Az Észak-budapesti (Palotai-szigeti) szennyvíztisztítótelep, az angyalföldi szivattyú- kő-tégla 10,3 telep, a ferencvárosi szivattyútelep és a Dél-pesti szennyvíztisztítótelep vízgyűjtő műanyag 0,7 területére Legkevesebb probléma a tégla- és vegyesfalazatú csatornákkal van, amelyek általá- A budai oldalon: a pestihez hasonló önálló rendszerekről nem lehet beszélni, az ban 8 nagyméretű főgyűjtők. Gondot okoznak a románcement-beton, bauxitcement, egyes vízgyűjtőterületek gyűjtőcsatornái közvetlenül, ill. szivattyútelepeken kérész- beton csatornák, amelyek életkora 60-70 év fölötti. tül a Dunába torkollanak. 1985 végén a nullára leíródott közcsatornahálózat hossza 775 km, a teljes hossz 25,6%-a. • 1 A szivattyútelepek az alábbiak: A csatornák rekonstrukció szükséglete az üzembiztos életkor és építési anyagok s Békásmegyeri, Pók utcai, Zsigmond téri. Kelenföldi, Albertfalvai, Hárosi, Váza utcai szerint mintegy 280 km szivattyútelep. Szivattyútelepek ós állomások Csatornázottság A Duna mellett a főgyűjtők végpontjain helyezkednek el a szivattyútelepek. A csa- A főváros csatornahálózatának rendszere és kiépítettségi foka az egyes kerületekben tornahálózaton összegyülekező szenny- és csapadékvizek továbbítását, illetve a beeltérő, a város belső részei gyakorlatilag teljes mértékben csatornázottak, egyesített fogadóba való juttatását a szivattyútelepek és szennyvíztisztítótelepek végzik, rendszer szerint. A peremkerületek csatornázottsági foka alacsony, a hálózat nagy A csatornahálózatban több mint 100 átemelőállomás működik. A beépített névleges része elválasztott rendszerű. szivattyú-kapacitás 105,7 m3/s. CSATORNÁZOTTSÁG ARÁNYA KERÜLETENKÉNT 2.11-5 <*bu*.t A szivattyútelepeket vizsgálva megállapítható, hogy a közvetlenül Dunára dolgozó szivattyútelepek mértékadó Duna árvízszint és mértékadó zápor esetén nem rendel- (1986 évi állapot) Csatornázott lakások Csatornázott lakások keznek tartalék szivattyúkapacitással. Mértékadó terhelés esetén szennyvízátemelésKerulet aránya (%) Kerület aránya (%) re a Békásmegyeri, Kelenföldi, Albertfalvai és Hárosi szivattyútelepek kapacitása l 996 XM 95 5 kielégítő, a többi az igényeknek nem felel meg, ennek hatása a csatornahálózatra 1 jjjlsf,' II. 92,8 XIII. 100,0 kedvezőtlen. III. 87.3 XIV. 98.5 ív. 97,7 XV. 70,9 Szennyvíztisztítás V. 99,5 XVI. 30.2 VI. 99.5 XVll. 447 A Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében két jelentős szennyvíztisztító telep , í VII. 98,8 XVIII. 41*5 üzemel. VIII. 99.9 XIX. 88,1 IX. 99,2 xx. 54 3 Dél-pesti szennyvíztisztító telep X- 98.9 XXI. 67,21 Vízgyűjtő területe a XVIII., XIX. és a XX. kerület. A csatornázott terület a XIX. xl- "*7 XXII. 5070 kerületben és a XX. kerület belső részén egyesített rendszerű, míg a külső részek • 1 ^ a XVIII. és a XX. kerületben elválasztott rendszerrel épültek ki. A budapesti átlagos csatornázottság - lakásra vetítve - 85,0%. A csatornázott és A szennyvíztisztító telep első ütemben 30 ezer m3/nap kapacitásra épült ki. Az elcsatornázandó városrészek területi aránya kedvezőtlen. múlt években kapacitását 72 ezer m3/nap teljesítményre bővítették. A csatornahálózat állapota Észak-budapesti szennyvíztisztító telep Az első ütem 140 ezer m3/nap teljesítménnyel már elkészült, 1985-ben befejeződött A közcsatornahálózat teljes hossza 1985-ben 3033 km volt, ennek 87%-a egyesített, a biológiai tisztítás próbaüzemeltetése. A telepre érkező szennyvízmennyiség átlago7%-a elválasztott rendszerű szennyvíz-, 6%-a csapadékcsatorna. san 110 ezer m3/nap. Jelenleg az újpesti szennyvizeket fogadja. j ____________________________________________________ -—mm—Jj|
