1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
215
r_ i I Erdőterületek: a zöldfelületi rendszer legjelentősebb külterületi elemei az erdők. Sze- XV. Rákospalotai temető 17,6 ha - nem bővíthető repük a városklíma alakításában, a környezetminőség javításában és a pihenési-üdülé- XVI. Cinkotai temető 2,8 ha - nagyméretű bővítés várható (50-150 ha) si lehetőségek biztosításában pótolhatatlan. XVIII. Lőrinci temető 27,9 ha - bővítés várható XIX. Kispesti temető 15,9 ha - nem bővíthető ERDŐTERÜLETEK KERÜLETENKÉNT (MÉM ERDÖRENDEZŐSÉGI 2.8-6 tábláiét XX Erzsébeti temető 20,0 ha - bővítés megtörtént SZOLGÁLAT 1986.1.1-1 ADATAI ALAPJÁN) XXL Csepeli temető 11.3 ha - bővítés várható r XXII. Budafoki temető 6,8 ha - megtelt, időszakos, lezárás előtt áll összesen: 487,6 ha II. 968,5 he XVI. 266,5 ha ; ,l1- 420,4 he XVll. 646.7 ha Egyéb intézmények kertjei: a Fővárosi Állat és Növénykert a Városliget közpark és Jx‘ 106,5 he XIX1* 4 w ^ f)3 szabadidő rendszeréhez kapcsolódó rendkívül értékes növény és állatállománnyal x 2?i 8h! XX 509 8 ha rendelkező intézmény. Zsúfolt, kedvezőtlen körülmények között működik. TerüleXi. 228 7 hí XXI 12 9 ha ten belüli fejlesztése, új állatházak építése a tervezés idején is folyik. Az ELTE Illés XII. 1003,0 ha XXII. 108,0 ha utcai Botanikuskertje kis területre összeszorult, nagy hagyományokkal és értékes XV. 214,7 hí Összesen: 5244,7 ha növényállománnyal rendelkező intézmény. Műszaki korszerűsítése folyamatban van, üvegházait a közelmúltban bővítették. További területveszteséget már csak funkció- Mivel Budapest területe 52 514,0 ha, az erdősültség aránya 10%-os, szemben a ked- jának fei^j^ai tud elviselni. vezőnek tartott 20%-os aránnyal. Az egy lakosra jutó erdőmennyiség 25,1 m2. A közparkok, közkertek, sportterületek, erdők együttes mennyisége 7733,7 ha, lakó- Egészségügyi létesítmények kertjei: A hajdani kórházkerteket a bővítések és az üjabb sónként 38,67 m2 Budapesten. pavilonok építése területileg csökkentette, környezetkondicionáló hatásuk ezért sajnálatosan mérséklődött. Fenntartási színvonaluk változó. Az erdőterületek megoszlásai Pilisi Parkerdőgazdaság adatai alapján a következő: Közjóléti-üdülőerdő: 92,3% Üdülőterületek ( gazdasági erdő: 3,3% Általánosságban megállapítható, hogy a budapesti üdülőterületek a budapesti lakoss véderdő: 3,7% ság részére elsősorban a hétvégi, kevésbé az éves szabadsággal összefüggő üdülés cél- i egyéb erdőterület: 0,7% ját szolgálják. Az utolsó két évtizedben megfigyelhető volt, hogy az égető lakáshiány Aj üdülőerdők és gazdasági Sfdők aránya logikus ás megfelelő, a véderdők aránya a * épl,ésl telak hiá"y miatl 31 rrdülőterületek egy része vegyes üdülő lakóterületté szükségesnél kisebb. Elsősorban a nagy Iparterületeket a lakóterületektől elválasztó vá" A beépí'het6 ,elek irám' i9ényt <°k°*a “ a"*'y ösztönözte a pénz erdősávok hiányoznak. A korábbi városrendezési elképzelésekben felvázolt véderdő- ingatlanokba fektetését. A Budapesten levő mintegy 268 ha üdülőterület egy része területeket nem alakították ki. (Csepel. Ferencváros, Kőbánya.! magánkézben levő. kiskertes. hétvégiházas terület. Vállalati kezelésben vannak a Római part, a Népsziget, Óbudai sziget üdülőterületei, valamint a pesterzsébeti Kedvezőtlen a pesti oldal erdeinek fafaj-összetétele üdülési szempontból. A telepített Duna-part csónakházas üdülőterületei. A hegyvidéki üdülőterületek, valamint a nyárasok, akácosok és fenyvesek mint üdülőerdők értelemszerűen csökkent értékű- Háros-sziget melletti üdülőterület, a Kopaszi-gáti üdülőterület kiskertesek. ek. A jobbparti őshonos tölgyesek, bükkösök és cseresek a szabadidő szabadban való , ........ L. . ... .. f eltöltéséhez kedvezőbb feltételeket biztotltanak. A parkerdők műszaki felszereltsége Al “d“'«'«“'«'k “ »"> alkalmasság alapién három kategőnéba sorolha(sétautak, pihenők, esőbeállék. tüzrakóhelyek stb) is színvonalasabb a budai oldalon. ,ók: alkalmas " kav**‘ alkalmas - alkalmatlan. A jelentős zöldfelulett.l randalkaző intézményak a főváros zöldfelületi rendszerének Alkalmatlan kategóriába soroltuk e Háros-sziget melletti még osak részben feltöltött, jelentős alkötőelemei. Értékes növényállományukat, környezetkondidonélö szere ugyanakkor részben mér megvalósult, de rendkívül k,s telkekre parcellázott tervlapokat tekintve legjelentősebbek e következők: tet' Me9l»9V“"öő, hogy a Duna vízminősége ebben ez öbölben igen rossz. A Kope- Működő temetők szi-gát melletti üdülőterület szűkös, kistelkes és rosszul megközelíthető. A Népszige- Lezárt és átalakítás alatt álló temetők ten levö üdülőterületet a XIII. és a IV. kerület lakossága igen kedvelte, az egyesületi- Kórházkertek 65 vá,,a,ati üdülők is kiváló sport- és üdülési lehetőséget biztosítottak. Az iparterüle- Egyéb intézmények (Fővárosi Állat- és Növénykert. ELTE Illés utcai botanikus ,ek fedése és a zajos ipari környezethatások a sziget üdülési értékét csökkentet^ kertj ték. A Római parti üdülőterület használati értékét jelentősen csökkentette a Duna leromlott vízminősége, a csónakházak és épített kabinok elavulása. Nem épült meg Temetőkertek: rendezettségük nem kifogástalan, tisztaságuk, karbantartásuk egye- teljes egészében az 1978-ban tervezett duna-parti parksáv sem, mely játszó- és sportnetlen. területeivel segíthetné a szabadidő kulturális-eltöltését. J ; MÜKÖOÖ TEMETŐK 2J-7 táblázat A pesti oldal tájképét a beépített városrészeken tűi a mezőgazdasági területek hatéin. Óbudai temető 25,4 ha - nem bővíthető rozzák meg. Ezek összterülete a Földhivatal 1987. évi nyilvántartása szerint, beleért- J III. Tamás u. temető 1,8 ha - új urnatemető ve a belterületi kerteket is, 15 402,0 ha, a főváros teljes területének 29,32%-a. IV. Megyeri temető 27,0 he - nem bővíthető, időszakos, lezárás előtt áll VIII. Kerepesi temető 70,0 ha - kegyeleti parkká alakítandó (Nemzeti Sirkert) A mezőgazdasági területek művelési ágak szerinti megoszlása 1987-ben a Földhivatal X. Uj Köztemető 207.0 ha nyilvántartása alapján. XII. Farkasréti temető 39,7 ha - számottevően nem bővíthető , ' ’' ] — — 9 M W I ~ §S(8f#|W • | i*-—- i J
