1988. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

205

r nm- 6 sú lakóterületek arányos, egyidejű fejlesztésével számol,- az un. tartalék területek igénybevételét csak az elózóek reális gazdasági-műszaki lehetősége hiánya esetében irányozza elő. Ezáltal elérhető, hogy a város beépitett területe a hosszútávú időszak második felében már csak kis mértékben növekedjék és csökkenthető legyen a mezőgazdasági területek további igénybevétele is.

Budapest területszerkezetének rendezési koncepciójút a különböző fokozatú központoknak - elsősorban a fő központnak és a városrész központoknak - az intézményhálózattól összhangban fejlesztendő térbeli rendszere adja. Ennek szervezője a jövőben is a közlekedési hálózat és annak főbö csomópontjai. A városrészközpontok számát a terv 6-ról 11-re növeli - szerepet nyernek az időközben fejlődésnek lódult kerületi központok is - létrejön a mai megítélésünk pzerint teljesnek tekinthető, nagy távon is jól funkcionáld központrendszer, amely figyelembe veszi az agglomerációs térség budapesti vonzáskörzetéből következő funkcionális iQényeket v is. E kérdésekkel a Budapesti Agglomeráció Regionális Rendezési Terve már ebben a megközelitésben foglalkozott.

Budapest már kijelölt Iparterületei mind kiterjedésük, mind területi megoszlásuk szempontjából biztosítják a kínálati • oldal bőségét. így tehát a korábban kijelölt iparterületek

növelése nem szükséges, de az intenzív fejlesztés érdekében r- a tényleges igényektől függő ütemezésben - korszerű műszaki infrastruktúrát kell ezek egy részén kiépíteni. Felszámolásra javasolunk néhány - elsősorban lakóterületbe ékelődő-, környezetét erősen szennyező ipari telephelyet. Az áttelepi- tendő, környezetkímélő ipari és raktározási létesítmények céljaira a programjavaslat megfelelő tartalékokat tár fel, a közigazgatási határon belül.

■ í. i

H M