1988. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
11
> l\ A főváros egészségmegőrzőéi programjának IJjl} isastfena Európában hazánkban a legmagasabb a halálozási arányszám: 13,8 ezrelék és a fővárosi arány még ezt is meghaladja: 14,9 ezrelék. 1985-ben Budapesten 21.98o főt nyilvánítottak rokkanttá, mig az ország összes többi rokkanttá nyilvánítottjának száma 51.395, vagyis a fővárosban majdnem feleannyi, mint az ország többi • i ; részén. A halálozást és a rokkantságot leginkább befolyásoló betegségek kialakulásához több kockázati tényező együttes fennállása szükséges. A betegségek jellege, kórtana és életkor szerinti összetétele I egyértelműen arra utal, hogy az egészségi állapot rosszabbodása döntően olyan életmód következménye, mely rendkívüli módon megnöveli az idült, nem fertőző megbetegedések kialakulásának valószinüségót, kocMzatát. A fővárosban az egészségre káros urbanizációs ártalmak halmozottan és összetetten jelentkeznek, a metropolisz jelleg kedvez az egészségtelen szokások és életmód 'r elterjedésének. Az egészség semmi mással nem pótolható érték az egyén, a család és a társadalom számára. Az egészség nem azonos a betegség hiányával, hanem a testi, szellemi és szociális jólét állapota. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, ezért a lakosság egészségének megőrzése, az egészségi állapot javítása egyéni és össztársadalmi feladat, fontos nemzeti érdek. A lakosság egészségi állapotának alakulása szoros összefüggésben l I il I $ B
