1988. január 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
320
A fenti arányok már tükrözik, hogy a kerületi tanácsokon kívül 1988. évtől már a fővárosi szakigazgatási szervek is egységes felfogásban készítették elő tervjavaslataikat. A működtetési kiadási lehetőség 33,5 milliárd Ft, amely az elmúlt évhez képest növekedett a VII. ötéves terv 1988. évi ütemében szereplő — egészségügyi, szociális és oktatási — hálózat működtetésének forrásbővülésével, az út-hídfelújítás, az állóeszközfenntartás, valamint a BKV támogatás tervezett > növekményével. A bérautomatizmus megengedett mértéke 4%, amelyre azonban csak a priorizált területeken (egészségügyi, szociális ellátás és oktatás) biztosított az állami költségvetés fedezetet. A jog- és rendbiztonsági ágazatba tartozó dolgozók bérautomatizmusa 5%, amelyhez azonos összegű állami támogatás tartozik. A többi ágazatban bérfejlesztés csak abban az esetben tervezhető, ha annak forint fedezete saját forrásból megteremthető. A háttérszcrvezcteknél csak létszámcsökkentéssel együtt hajtható végre bérfejlesztés. Az 1988. évtől életbelépő adóreform a működési költségek ugrásszerű emelkedését idézi elő. Az állami költségvetés a bérek bruttósítása következtében fellépő többletterhet átvállalta, a főváros állami támogatását emiatt 1770 millió Ft-tal megemelte. Megítélésünk szerint a főváros fejezetszinten rendelkezik a bérbruttósításhoz szükséges összeggel. Az általános forgalmi adó (ÁFA) bevezetésével együttjáró költségnövekedések, amelyek döntően a működtetés — mint végső felhasználó — területén jelentkeznek, csak részben kerültek ellentételezésre. Figyelembe véve még az adóreform hatásán kívül várható áremelkedéseket, az 1988. évi működtetési előirányzatok az előző évinél 7%-kal alacsonyabb reálértéket képviselnek. Az AFA összegek felosztásánál mindenekelőtt azokat az előirányzatokat kellett pótolnunk, amelyek az 1987. évi nominál szintet biztosították minden területen. Ezt követően a koncepcióban megfogalmazott rangsornak megfelelően számoltuk az ellentételezést. •V A működési előirányzatok a központban minimális tartalékot tartalmaznak. Egyrészt az előre nem látható problémák megoldására, az esetleges bevétel kiesések pótlására, valamint az intézmények biztonságos finanszírozása érdekében legalább 600 millió Ft tartalékot kell képezni pénzmaradványból. A részben sem ellentételezett árváltozások hatását is figyelembe véve szembetűnik az előirányzatok rendkívüli szűkössége. Az 1988. évi tanácsi feladatok ellátásának pénzügyi-gazdasági feltételei minden r eddiginél kedvezőtlenebbek lesznek, amelyet az adó- és árreform követelményeinek érvényesítése, az új helyzethez való alkalmazkodás átmeneti nehézségei is fokoznak. A költségvetési gazdálkodásban érzékelhetővé váló feszültségek az eddiginél még fokozottabb mértékben indokolják a feladat ellátások szigoró rangsorolását, szelektálását, a bevételek növelését célzó vállalkozások előmozdítását. Annak ellenére, hogy a költségvetési gazdálkodás rendszerében bekövetkezett változások, a korszerűsített szabályozások mind a tanácsi, mind az intézményi gazdálkodásban oldották a kötöttségeket, s nagyobb teret engedtek a felelősségteljes önállóság kibontakozásához, a költségvetési szervek egy részében még mindig olyan régi beidegződések szerint gazdálkodnak, amelyek gátolják az önálló kezdeményezések, az ésszerű vállalkozások kiteljesedését. A vállalkozó szellemű intézmények lehetőségeinek növelésére 1988. évtől növeljük az egységes pénzalapgazdálkodású intézmények számát. A szakigazgatási szervek a korábbinál nagyobb mértékben élhetnek évközben is előirányzat átcsoportosítási javaslataikkal. S| «Ao IR m- 7 -
