1987. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
168
Tisztelt Tanács ! Budapest Általános Rendezési terve Káposztásmegyer térségét lakásépítés! területként kezeli, és a Főváros II. 15 éves lakásépitési koncepciója már konkrét beépítési területként vette számításba, mint a VI. ötéves tervben induló, és a további tervidőszakokban folytatólagosan kiépülő városrészt. Rendezési tervét a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1981-ben hagyta jóvá. A terv a területre 19-23 ezer lakás megvalósítását, és a városrész közlekedésének ellátására alapvető szolgáltatásként az É-D-i metró megépítését irányozta elő. A 328,1 ha területen korábban mezőgazdasági tevékenység folyt. A terület adottságai változóak, a felszín patakokkal szabdalt, helyenként dombhát jellegű, másutt mocsaras, mélyfekvésű, átlagosan 2-3 m-es feltöltésre szorul. A rendezési terv ügy számolt ezen adottságokkal, hogy a tervezési területet természetes módon is elhatárolódó egységekre bontotta, amelyek egyben építési ütemeket is jelentenek /I.Utem, II/A, II/B, II/C, II/D, városközpont/. w Káposztásmegyer építése a legjobb területi adottságokkal rendelkező I. ütem területén az alaputak, alapközmüvek, energiahálózat kiépítésével, a patakkiváltások és vízrendezési munkák megkezdésével, 1981-ben indult. Az első lakóépületek és kapcsolódó létesítmények 1934-ben kerültek átadásra, az I.Utem > építésének tervezett befejezési határideje 1989. XII. 31. ] A Végrehajtó Bizottság 1983-ban megtárgyalta a teljes II. ütemet elemző beruházási programot. Ez feltárta a lakónegyedekben /A, B, C, D, városközpont/ elhelyezhető lakásszámot, a létesítmények naturáliáit, az egyes lakónegyedek egymáshoz való kapcsolatát, az épités sorrendiségét. Ennek megfelelően az I. ütem építését követően a II/A ütem építésének elkezdésére tett javaslatot. A lakónegyed beruházási programját a Végrehajtó Bizottság jóvá' . ;B (62 B BB ’ " | I
