1987. június 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
159
\ 1 A gyakorlat bizonyította, hogy az igénybevételi díj fedezete meglétének okirattal (pl. takarékbetétkönyv) történő igazolása nem vált be. A bemutatott takarékbetétkönyvről nem lehetett megállapítani, hogy az valóban a pályázó tulajdona. Javaslatunk - miszerint elegendő ha a pályázó legkésőbb a tárgyaláson nyilatkozik a meghirdetett igénybevételi díj fedezet meglétéről - egyszerűsíti az eljárást. A felelőtlen pályázati ajánlatok megakadályozására elegendőnek látszik - az ajánlat benyújtásával egyidejű - az igénybevételi díj 10 %-ának befizetése. A pályázat nyertesének - neki felróható visszalépése esetén - eljárási költséget kell fizetni. Ezen kívül a rosszhiszeműen valótlan nyilatkozatot tevő ügyfél 5.000.- Ft- ig terjedő pénzbírsággal sújtható. /• A tervezet szerint továbbra is a pályázók tennének javaslatot a fizetendő igénybevételi díj mértékére azzal a megkötéssel, hogy annak összege a meghirdetett igénybevételi díj 10 X-ánál több nem lehet. A pályázati tárgyalásokon eddig sem voltak általában nagyobb összegűek az ajánlatok. Az egyes ajánlatok felső határának meghatározásában kifejeződik a helyiség aiapterülete, fekvése, felszereltsége is. Ez a tárgyalási mód az ajánlattevők részére egyenlő feltételeket biztosít, az igénybevételi díj összege fokozatosan emelkedik, elhárítható a visszaélés lehetősége. A pályázati hirdetmények szélesebb körű közhírré tételével (pl. KIOSZ, KIS0SZ, hírközlő szervek, stb.) több pályázati ajánlat várható. így is elősegíthető a lakosság ellátásának javítása. A gyakorlatban az igazgatási osztályok a hirdetményeket csak ott tették közszemlére, ahol azokat a jogszabályok kötelezően előírták. „ A tervezetben javasoljuk a megpályázható helyiségeknek sajtó útján történő meghirdetését is. A meghirdetett helyiségeknek folyamatos közzététele mindenki számára könnyen, gyorsan hozzáférhető, széleskörű nyilvánosságot biztosít. A sajtóban elegendő a helyiség leglényegesebb jellemzőinek közlése amelyre a tervezet indokolása ad útmutatást. A helyiségek felhasználási céljának meghatározása és a pályázati ajánlat benyújtásának határideje között elegendő idő áll rendelkezésre a közzétételre. A pályázati eljárás lefolytatását a sajtóhirdetés nem késlelteti. A tárgyalási jegyzőkönyvet aláíró személyek körét azért indokolt bővíteni •*' mert előfordult, hogy a rendeletnek a jegyzőkönyv aláírására vonatkozó sza- / bályait úgy értelmezték, hogy azt csak az ott felsorolt személyek írhatják alá. Ugyanakkor figyelmen kívül maradt, hogy a jegyzőkönyvet a tárgyaláson meghallgatott minden személy aláírhatja. r i II’ * ff I- 2 -
