1987. március 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

98

eredményre vezettek.) A korszerűsítés in­kább az adattárolásban, feldolgozásban ho­zott eredményt. Pl. a III.kér. Műszaki Osz­tálya az építésrendészeti nyilvántartás so­rán számítógépet alkalmaz. Ez gyors és pon- ,|k tos visszakeresést, ellenőrzést tesz le­hetővé. Hasonló megoldások több kerüle­tű, tét is foglalkoztatnak. I Az építésrendészeti tevékenység visszatar­tó erejének hatékonyságát a célszerű szi­gorítások mellett, a következetesség az ügyintézésben és a végrehajtásban ­I tovább fokozhatja. Ennek ellenőrzése vala­mennyi felügyeleti vizsgálatnak egyiyk fő szempontja volt. Az 1986. év első felében (a második féléviről még nincsenek felmé­rési adataik) 4,566.281,- Ft építésrendé- • v ’;'vl I szeti bírságot vetettek ki 246 esetben az ^ építésügyi hatóságok és 4,656,618,- Ft épí­tésrendészeti bírságot hajtottak be. (Eb­ből, természetesen a korábban kivetett bír- 4 ságok nagyobb arányban szerepelnek.) A nö­vekedést igazolja, hogy az előző félév­ben 378 esetben 4.805,799,- Ft építésren­dészeti bírságot vetettek ki és 4,076.884,- Ft-ot hajtottak be. A hírközlő szervek közül általában a sajtó az, amelyik nagyobb rendszerességgel és terjedelemmel foglalkozik az engedély nél­küli, vagy attól eltérő építkezések jogkö­vetkezményeivel. Sajnos nem minden esetben tényszerű és objektív adatokkal, illetve megítéléssel, szinte áldozatként mutatja be a szabálytalanul építkezőt. Az ügyben érintett építésügyi igazgatási dolgozók ál­talános panasza, hogy az általuk közölt tények, adatok torzítva, vagy félreérthető pontatlansággal kerülnek a közvélemény elé és helyesbítésre alig van alkalmuk, vagy pedig hatástalanok. Tény és tapasztalat, hogy az építésrendé­szeti jogszabályok következetes és szigo­rú alkalmazása sem szünteti meg a szabály­talanságokat, - emiatt ez a terület to­vábbra is feszültségforrás a lakosság és az építésügyi hatóság között. ^ ----------------------------------­M m > w l

Next

/
Oldalképek
Tartalom