1986. december 17. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

79

,r n- 2 A tőkés export fokozását az ismert gazdasági gondok mellett elsősorban a műszaki-technológiai lemaradás hátráltatja, mely a viszonylag magas költségszintben is megnyilvánul. Ezáltal romlik a tőkés piaci versenyképesség, mert az éles külpiaci verseny feltételei közepette nem lehet elismertetni a hazai gazdaság költségráfordításait. Az export növelését az is gyengíti, hogy különböző engedmények egyre jobban megkönnyítik a vállalatok magas költségeinek belföldi elismertetését és ezáltal a belföldi értékesítés jövedelmezőségének növelését. Tapasztaltuk azt, hogy rövid távon a vállalati és népgazdasági érdekek nem esnek egybe. A vállalatok elsődleges érdekeltsége nyereségig növelése. A rövid távú népgazdasági érdek viszont a tőkés export-volumen fokozását teszi szükségessé a minimális nyereségtartalmú, esetleg veszteséges esetekben is. A pályázati rendszer - mely ezen ellentmondás áthidalására hivatott - hatása még nem érzékelhető. Vizsgálati tapasztalatunk, hogy a rendszerexportban résztvevő fővállalkozók és közreműködő vállalatok között nem alakult ki a kívánatos és szorosabb együttműködés.

Az ipari termelés kedvezőtlen költségszintjének egyik oka a meglévő kapacitások alacsony kihasználtsága. Az iparvállalatok a bérezési korlátaik miatt is egyre csökkenő volumenű élőmunka kapacitást nagy termelékenységű gépek beruházásával igyekeztek kiegyenlíteni. Ez a törekvés nem járt megfelelő eredménnyel. A beruházások többségét rosszul készítették elő /túlméretezettség, kereslet hiánya/, illetve a beszerzett gépek műszaki okok miatt a várt teljesítményre nem képesek. A korszerű gépek teljesítménye nincs összhangban a többi berendezés teljesítményével. A kihasználás javításának legegyszerűbb módszereit /értékesítés, bérmunka/ a nem megfelelő költségérzékenység és a létszámhiány miatt nem kellő mértékben alkalmazzák.

Az ipari teljesítmény növelésének egyik forrása az újítási-találmányi tevékenység fejlesztése. Tapasztalataink szerint e területen erősödtek a minőségi vonások, ugyanakkor az újítások száma csökkent. A résztvevők közvetlen érdekeltsége az alkotók érdekeivel nem azonos irányú és nem kellően differenciált.

Emiatt az elbírálás és bevezetés átfutási ideje a megengedhetőnél hosszabb, a külső értékesítés akadozik. A szabályozás még nem tudott olyan vállalati magatartást kikényszeríteni, amely az újítási, találmányi tevékenységben rejlő lehetőségeket következetesebben állítaná a műszaki fejlődés szolgálatába.

H 34 jB