1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
134
! l l- 16 városrészt az Immár négy évtizede kiépült pc3tl Nagykörút déli végével összekötve,Jelentősen Járult hozzá e délnyugati városrész további fejlődéséhez. Ugyanebben az évben /1937/ befejeződött a Marglt-hldnak a csatlakozd bal- és jobbparti körut-szakaszok méretéhez illeszkedő kiszélesítése is. As Árpád híd 1939-ben megkezdett építését a második világháború megszakította; a hídhoz csatlakozd óbudai főúthálózat Jelentős bontásokat Igénylő kiépítésére csak a negyvenes évek végén, a főváros hatodik közúti Duna-hldjának megnyitására 195o-ben került sor. Óbuda átépítése azonban csak e hídépítés után, mintegy két évtizeddel később, az első házgyár üzembe helyezésével Indult meg nagyobb ütemben. A főváros beápltett területének növekedése és a hídépítés közötti összhang, a fejlődés arányossága tulajdonképpen s század első évtlzsdelben, az akkor még csak tíz- Illetve tlzennégy- kerületes Budapest határaihoz tapadd elővárosok ás községek rohamos fajlődéss következtében borult fal. Ezt a helyzetet súlyosbította, hogy a második világháború pusztításai következtében összes Duna-hldjalnkat újraépíteni kényszerültünk. A hidak újjáépítésének programjában sajátos helyet foglal el a Kossuth híd, amely a Batthyány tér tengelyének vonalában 1946-ban nyílt mag ás 1956-ig szolgálta a főváros közlakadéaánek ügyét. A hídépítés lendülete azonban az ötvenes évek elején megtört; míg 1946-1952 között hat közúti Duna-hid épült, a Petőfi híd megnyitását követően csak 12 év múlva került sor az uj Erzsébet híd forgalomba helyezésére a ezután további két évtized telt el & kiszélesített Árpád híd átadásáig /1984/. E hláak egvlke sem Jelentett azonban ul kapcsolatokat! Ugyanakkor a szomszédos hét várost és tizenhat községet Budapesthez csatolták /195o/ és az ötvenes évek végén hazánkoan Is megkezdődött a személygépkocsi-forgalom rohamos fejlődése. Közúti Duna-hldjelnk viszont az Így megnagyobbodott főváros Duna partjainak középső-, alig hét km-es szakaszán /1644,3-1651,4 fkm-ek között/ hslyezkednak al, míg a város beépített partszakaszéinak hossza mintegy 32 km /1628-16óo fka/. összehasonlításképpen: Bécs eredetileg csupán a Duna Jobb partján épült ki, csak e száztd eleje /a balparti Florldadorf bekebelezése/ óta tekinthető a Duna mindkét partján települt városnak. Az osztrák főváros területe 20, lakosszáma 25 /(-kai alacsonyabb, mint Budapesté; személygépkocsi-ellátottsága azonban a budapestinek kétszerese. Bécs közúti Duna hidjai - egy kivétellel - ugyancsak elpusztultak a második világháború végén, ezeket újjáépítették. Egyetlen megmaradt hídja viszont 1976-ban összeomlott. Becsben az 1964 óta eltelt két évtized folyamán 5 uj és 2 /időközben már feleslegessé vált és ezért lebontott/ félállandó Jellegű, a budapesti Árpád híddal azonos nagyságrendű közúti Duna-hldat építettek. Az osztrák államterületen belül kedvezőtlenül peri férIáila fekvésű Bécs Duna hidjai a város beépített területéhez képest arányos eloszlásuak és aiul ugyancsak lényeges: a Dunán felfelé 30, lefelé ' 40 km-es távolságban Is találunk közúti Duna hidakat. /Túlin, Halnburg/. Az elmondottakból következik, hogy a Duna-hidak eddigi fejlődését. Jelenlegi gondjait és fejlesztési teendőit egyaránt cnak a teljes budapesti t'utháló/at /-gyilttes rzemlélete alapján lehet helyesen megítélni. I ' ^m\ ff ^ í l§
