1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
124
í A program tapasztalatai a következők:- Bár a felújítások során kisebb kapacitásnövelő beavatkozásokra Is sor került, az ilymódon álért többlet-átboceátóképeeség csak a hiány kis hányadát pótolta.- A nagyobb felújítási munkák általában csak a hldl forgalom jelentős korlátozásával, sőt némelykor teljes kizárásával végezhetők. Az építés idején a hídról kiszoruló forgalom a többi hidat kénytelen igénybe venni. As azokon magjelenő többletforgalom tovább rontja az amúgy is kedvezőtlen forgalmi körülményeket nemcsak a hidakon, hanem csatlakozd Úthálózatukon is. Példaként említhető es Erzsébet híd 1985-ös burkolatcseréje, melynek idején - a Műszaki Egyetem által végzett mérési edetok szerint - • a szomszédos hidakon és a hidakat összekötő ÉBzak-Dél Irányú útvonalakon az utazási sebeeaég a napi oauoeforgalmi Időszakokban lo km/h érték alá aeatt. Időnként azonban csak 2-3 km/h értéket árt al. Ez a tény az Üzemköltségek rohamos emelkedését éa a környezetszennyeződés megengedhetetlen mértékűre növekedését eredményezte.- Általában bevált as as alapelv, hogy egyszerre ceak egy hídon végezhető forgalmat zavaré munka, bár es szükségszerűen kompromisszumokra kényszerltette az építtetőt a sorrendiség tekintetében. A forgalomkorlátozással járó nehézségek e periódusban évről évre fokosódtak. Ekkor merült fal először a gondolat, hogy a következő felújítási periódus idsjén forgalmat tartósan zavaró munka osak egy olyan uj átkelőhely forgalombehelyezése után képzelhető el, amely képes helyettesítő feladatok ellátásira.- A hidakat terhelő rendkívüli mértékű forgalom hatására számítani kall a fenntartási Igény növekedésére, egyes elemek /pld. útpályaburkolat/ lo éves perióduson belüli felújításának azttkségemágére is. A következő lo éves vizsgálati periódus 1988-1997-ig tart. A vizsgálatok - as addig ismerteken túlmenően - ujabb adatokat hozhatnak felszínre a hidak műszaki állapotával kapcsolatban. Olyan súlyos problémák Jelentkezhetnek esetleg több hídon, amelyek megoldása kényszarhaljrzatakat teremt. Ilyen kedvezőtlen esetben kizárólag egy uj átkelési lehetőség tsremthet olyan helyzetet, amelyben a mai nagyságrendet meghaladó forgalmi zavarok elkerülhetővé válnak. Amennyiben es uj átkelőhely látesitáse elmarad, fal kall készttlnl olyan - egész városrészeket érintő - forgalomtechnikai intézkedések | megtételére, amelyek a tömegközlekedés éa a megkülönböztetett Jármüvek forgalmának még elfogadható szinten tartása érdekében korlátozzák a közúti átkelőforgalmat. c/ A közeljövő kát, as átkelési viszonyokat pozitív irányban befolyásoló legfontosabb köslakadási fejlesztése az MO autópályagyUrü egy részének éa a dél-Buda-zuglói metróvonalnak a megépítése. t - A főváros úthálózatának legkülső körgyűrűjét Jelentő MO autópálya - majdani teljes kiépítésekor - nemcsak a tranzitforgalom, hanem ez egész fővárosi közlekedés szempontjából is kedvező hatású less, mivel lehetővé teszi, hogy a városon áthaladó forgalom na tarhalja a gyűrűn belüli úthálózatot és Duna-hldakat. 199o-ig elkészül az autópálya-gytlrü M5 autópálya és 6-os ut közötti, majd 1995-ig a 6-os ut és Ml autópálya közötti szakasza, 2x2 sávos autóútként. As MO autópálya első szakasza ugyan javítja majd a főváros legdélibb részeinek közlekedési viszonyait, mlval kedvező közúti kapcsolatokat teremt az érintett déli kerületek között, valamint az agglomerációs övezet számára, éa megfelelő színvonalon«zeti a tranzitforgalom egy részét, de a fővárosi Duna-hidak forgalmi körülményeire az autópálya uj Duna-hld- jainak hatása nem lssz maghatározó. Megépítésének igazi Jalantőaéga az, hogy alsó láncszemét jelenti egy hoeazu, évtizedekig tartó szisztematikus hálózatfejlesztési folyamatnak, melynek valós hatása ekkor érvényesül majd, amikor a már teljessé tett magas színvonalú utgyilrU felfűzi a főváros határán az összes autópályát, és főközlekedéBi utat. /|l«t- - —--------------------------------------------I
