1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
123
I ~ ~ ' ' _______ \ r~ I- Az északon és délen a Nagykörút vonalával határolt középső városrész saját forgalol igényelt tekintve, átkelési kapacitáshiányban nem szenved /láed táblázat adatait/ A hidakon megjelenő kapacitáshiány és a térség kedvezőtlen forgalmi körülményei abból adódnak, hogy hidjai és úthálózata a déli térség átkelőforgalmával Is terhelt. X kényszerű többletterhelés alapvetően akadályozza a belső hidakat saját funkcióik megfeleló ellátásában. A belváros jelenlegi forgalminak jelentős hányada nem belvárosi Jellegű, csupán más átkeláBl lehetőség hiányában halad át a belső hidakon és úthálózaton. A belváros átkelési viszonyainak javítása - alkalmazkodván a kapcsolódó, történelmileg kla• lakúit, bővlthetetlen úthálózat adottságaihoz ás igényeihez - elsődlegesen ezen növekvő részarányú, nem belsővárosi forgalom kivonását követeli meg. Ennek lehetőségét elősegíti az a körUlmány, hogy a város fejlődésével, szerkezeti változásaival a nem bel• városi irányultságú forgalom részaránya .tovább nő, mivel a belsőváros lakosazáma a jövőben csökken, miközben a nagy lakó ás ipartelepi fejlesztések a külső városrészekbe koncentrálódnak. Ebben a térségben az elkövetkező Időszakban sorozatos hídfelújításokra kell számítani. Ezért a hidak együttes átbocsátókápeaságe a táblázatban szereplő érték alá is csökkenhet.- A dáll térség átkelési helyzetét meghatározza ez a tény, hogy nincs Duna hídja. A legdélibb átkeláei lehetőségként rendelkezésre álló Petőfi hid aokrétü feladatának nem tud megfelelni. Fejleaztás hiányában itt nem jöhetett létre a Margit híd-Árpid híd formájú átrendeződés; a Petőfi hídnak a Nagykörút belsővárosi átkalőforgalmán felül le kell bonyolítania a déli térség városi-, távolsági- és tranzit-átkalóforgalmának döntő részét is. Növekvő átbocsátóIcépesaégl hiányosaágaival nam kívánt mértékben továbbgyűrűzve terheli a szomszédos hidakat la. „ _ „ ■ 4. A« átkaléal helyset alakulására ható legfontosabb tényezők l a/ A motorizáció fejlődés# as előzőekben részletezett átkeléel gondok növekedését fogja eredményezni. Mivel a közúti átkelőhelyek már telítettek, e következő években a Jelenleginél nagyobb forgalom osak az átkelési körülmények megengedhetetlen mértékű romlása árán kelhet át a Dunán. Alkalmazkodván az oraság várható gazdasági helyzetének alakulásához, a motorizációé fejlődést 199o-lg mérsékeltebb, 199o és 2ooo között dlnamlkuaabb növekedéssel figyelembe véve, a Duna hidak fővárosi Igényű öesz-átkeláei forgalma Irányonként 199o-ben 2o.ooo E/ó, 2ooo-ben 25.600 E/ó nagyságúra prognosztizálható. E forgalomnövekedés ez átkelókapacitás további három. Illetve hat forgalmi sávval való bóvltásét követeli. b/ Az átkelési helyzet romlása Irányába hat az a körülmény Is, hogy as elkövetkező időszakban várhatóan több hídon kell a forgalmat Jelentősen zavaró fenntartási illetve ' felújítási munkát végezni. A hidak állagvissgálata lo éves periódusokra előre meghatározott időrendi program szerint történik. A vizsgálatokat követően, azok eredményeinek figyelembevételével készülnek a konkrét fenntartási és felújítási programok. Az 1977-87-lg tartó periódus a Lánchíd 1987-re előirányzott vizsgálatával és ezt követő felújításával fejeződik be. I IH 1 IJB
