1986. október 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
342
lességgel. A gyakorlat bizonyította, hogy a keskeny telkek az * övezeti előírások szerint vagy nem építhetők be, vagy csak torz arányú /keskeny és magas/ épületek elhelyezését teszik lehetővé. Ezért indokoltnak tartottuk, hogy ilyen telkek esetében az építésügyi hatóság az adottságok és az egyéb általános érvényű előirá[ sok /épületek közötti távolság stb./ figyelembevételével az épitI ’ hető homlokzatmagasságot és az ennek megfelelő oldalkert méretet csökkenthesse. A budai hegyvidék, a zöldfelület, az értékes növényállomány, valamint a városkép hatékonyabb védelme érdekében uj, "K" jelö- ^ lésü épitési övezeteket vezettünk be. Ezeken a területeken - az egyes övezetekben különböző mértékben - szükségesnek tarttuk az épületek magasságának csökkentését. v Ennek érdekében az építhető homlokzatmagasságot és szintterületet az egyéb budai területeken érvényes előírásokhoz képest lényegesen kisebb értékben határoztuk meg. Ezen túlmenően ezekben az övezetekben az első fokú építésügyi hatóságok - a Szabályzatban meghatározott feltételek fennállása esetén az adottságok figyelembevételével - a szigorúbb övezeti előírásokhoz képest is korlátozhatják a beépítés mértékét, az építhető szintek számát, az I épület bruttó szintterületét stb. \ A "K" övezetekben megtarottuk az építhető lakások számának meghalj tározására vonatkozó előírást is, mert ezeken a területeken nem kívánatos például sok kis alapterületű lakás épitése. ► ' A hegyvidéki területeken a növényállomány növelése érdekében meghatároztuk az épitési telkek fásításának, továbbá a telken ki- v. alakítandó zöldfelületek a kötelező mértékét. A 05 "K" épitési övezetben korlátoztuk a terület jellegéből adódóan nem kívánatos rendeltetésű melléképületek és melléképítmények létesítését /pl. állattartó épületek, husfüstölő, kemence stb./. JÉ: * Ét aMlámt. _________________________________________________i -----------1 - 7 -
