1986. október 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
127
szintjére kerülnek* A lakóépületek földszintjén emellett lehetőséget biztosítunk a keresletnek megfelelő mennyiségű - a szövetkezeti-, ill. magánszektor által finanszírozott - üzletek létesítésére. A lakóterületen 4331-4800 lakás építhető. Az alsó határ a tetőterek beépítésének mellőzésével alakul ki, ezeset- ben az átlagos lakás-alapterület 61,0 m • A későbbi beépítésre alkalmas módon kialakított tetőterek felhasználáséval távlatban az átlagos lakásalapterület - a felső szinteken levő lakások második, tetőtéri szinttel való bővítése révén - 71»5 m-re növekszik. Ez a beépítési mód a lakossági fizetőképesség kezdeti alacsonyabb szintjével számol, és a későbbi lakástér-bővités lehetőségét teszi lehetővé. A felső határ /4800 lakás/ valamennyi 3 szintes lakóépület tetőterében önálló lakások kiépítését jelenti, míg a 4 szintes lakások feletti tetőtereket táv- lati lakásbővítésre tartja fenn. Ezesetben az átlagos la• p /f káa-alapterület 59*8 m , mely a 4 szintes lakóházak tep tőtereinek teljeskörű beépítése után 70 m-re növekszik. A lakásszám alsó és felső határa nem tekinthető élesen v elkülönülő alternatíváknak, mert közbenső megoldások is lehetségesek, melyeket végső soron az értékesítési lehetőségeken keresztül jelentkező lakossági igények határoznak meg. Ezért javasoljuk a t. Tanácsnak, hogy a lakásszámot az alsó és felső határok között /4331-4800/ 3 fogadja el azzal, hogy e határok közötti lakásazámot- pontosabban a tetőterek hasznosításának módját - a lakásokat beruházó és értékesítő OTP határozza meg, a Főváros illetékes szakigazgatási szerveinek egyetértésével. # A lakások elosztására vonatkozóan javasoljuk, hogy azok 85 Jf-át a tanácsi lakásgazdálkodás keretében, a tanácsi ■ ' All I ~----' J . ' •* ^ ^ ^E
